Sakál
(állat, Canis aureus Boiss.), a ragadozó emlősök rendjének
kutyafélék családjába tartozó állatfaj. Testhossza 65-70 cm., farkhossza 30
cm., vállmagassága 50 cm. Külsejére a rókához hasonlít. Fejállása a farkaséra
emlékeztet, de arcorra valamivel hosszabb és hegyesebb. Bundája érdes. Fülei
rövidek, hegyesek. Farka bozontos. Szine szennyes szürke-sárga, háta sötétebb,
néha feketésen v. sötéten csikos; oldalai, combjai és lábszára rozsdavörösek;
torka és hasa fehéres-sárga; farka sötét, hegye fekete. Hazája Nyugat- és
Északnyugat-Ázsia, Észak-Afrika. Morea, Törökország és Dalmáciának egyes
vidékei. Életmódját illetőleg is a farkas és a róka között áll; zsákmánya után
naplementekor indul; hangos vonitással társakat gyüjt maga körül. Rablásával,
vonitásával és másnemü kártételeivel nem áll arányban az a haszon, amelyet a
dögnek és az egereknek pusztításával tesz. Egyes vidékeken valóságos csapássá
szaporodhatnak. Rejtett helyen 5-8 kölyket hoz a világra, s két hónap mulva már
útra indul velük. Fiatalon fogságba kerülve nagyon megszelidül, szaporít, s a
házi kutyával is kereszteződik. Rokonai a Landjak (C. pallipes) és a Sarak-S.
(C. mesomelas Screb.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|