Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
salak cinder
salak clinker
salak dirt
salak dross
salak scale
salak scum
salak slag
salak sludge
sálak wraps
salakanyago... excreta
salakdugasz... horse
salakdugasz... old horse
salakdugasz... salamander
salakhabbal... scummy
salakkimaró... slagging
salakkotró poker
salaklehúzá... slagging
salaklehúzó... skimmer
salaknyílás... floss
salaknyílás... floss-hole

Magyar Magyar Német Német
salak Schlacke (e...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Salak

zománc- v. üvegnemü anyag, mely az ércek koholásakor a nyers anyagban levő földes alkotórészek és bizonyos fémoxidok vegyüléséből vagy tisztán fémoxidokból keletkezik. Az előbb említett S.-ban rendesen kovasav van, mig a kénsav, foszforsav, arzénsav, antimonsav, krómsav stb. csak elenyésző kis mennyiségbenszerepelnek. A kovasav mésszel, magnéziával, barittal, mangánoxidullal, vasoxidullal és oxiduloxiddal, réz-, ólom-, nikol-, cink- és kobaltoxiddal és alkáliákkal vegyül. Az aluminiumoxid erős bázisokkal szemben a sav szerepét játsza és alkotja az aluminát S.-ot. A felsoroltakon kivül tartalmaz a S. fémkéneget is. A kémikus csak orto-, meta- és poliszilikát S.-okat különböztet meg. A kohász a fémtartalom szerint megkülönböztet nikolos, ólmos, ónos, rezes vagy vasas, a koholás mivolta szerint pedig nagyolvasztó-, kavaró-, frissítő-, Bessemer-, Thomas- stb. S.-t.

A S. a fémkohászatban a szükséges rossz, meddő anyag ugyan, de a művelet sikere függ tőle. Általábna feltétel, hogy könnyebb legyen a készítendő kohóterméknél, legyen egyszerü, legyen könnyen olvadó és se a kohóterméket, se a kemence falát ne támadja meg. Legkönnyebben olvaszthatók az alkáliszilikátok, ezután jönnek az ólom-, vas-, mangán- s rézszilikátok és végre a földek szilikátjai. Az előbbiek olvadáspontja 1200-1900° C., az utóbbiaké 2100-2400° C. között van. A triszilikát S. nehezen olvad, igen nyulik, lassan merevedik és hosszu szálakat hagy, megszilárdult állapotában pedig üreges v. zománc-külseje van és törése kagylós és áttetsző; ezt a S.-ot igen savasnak is mondjuk. A biszilikát S. már kisebb hőmérsékletnél olvad, lanyhán folyik, tésztaszerü, igen lassan merevedik s gyakran üvegfényü, néha pedig kristályos. Ezt a S.-ot savasnak is mondják. A szinguloszilikát még kisebb hőfoknál olvad, folyik mint a viz, könnyen merevedik, sokszor felpuffad és fémfénye van. Ezt a S.-ot friss salaknak is mondják. A szubszilikát S. a legkönnyebben olvasztható: igen tűzfolyós, izzó állapotában felpuffad és könnyen merevedik, miközben repedéseket kap és pattogzik. Ezt a S.-t igen friss S.-nak is mondják. Ha a S. gyorsan hül, akkor üveg- vagy porcellánszerü lesz, ha pedig lassan, köves és kristályos. A bázikus S.-szemek könnyebben kristályosodnak, mint a savas fajták, de hamar szét is porlanak, különösen ha sok a mész bennük. A S. szine jobbára a bázisoktól függ. A földek és ólomoxid fehérre vagy szürkére, kevés vasoxidul zöldre, sok vasoxidul és vasszulfid feketére, mangánoxidul sárgára v. barnára, titán és vanadin kékre, kevés kén, mangán és vas szintén kékre és a rézoxidul vörösre vagy barnára festi a S.-ot, azonban a szinre egyéb, néha ki nem deríthető okok is hatnak. A S. fajsúlya 2,5-5 közt ingadozik; a földes S.-ok mindig könnyebbek, mint a fémoxidosak. V. ö. Faller Károly, A fémkohászat kézikönyve (Selmecbánya 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is