Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Salamon Józ... ----

Magyar Magyar Német Német
Salamon Józ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Salamon József

Ref. tanár és iró, szül. Zilahon 1790 aug. 30-án, megh. u. o. 1871 márc. 19-én. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1806-tól Nagyenyeden folytatta, hol 1813. köztanító lett a kollégiumban. 1814. a göttingai egyetemre ment, ahonnan a következő évben hazatérvén, udvari papja lett Dániel István bárónénak. Azonban még ez év őszén tanárrá tétetett a zilahi gimnáziumban, amely intézetnek ugy anyagi, mint szellemi téren újjáteremtője lett. 1830-ban Kolozsvárra választatott a teologia tanárának. Ő kezdte Magyarországon az egyházjogot külön tantárgyképen adni elő. Tudományos munkássága méltánylásául a göttingai egyetem 1837. teologiai doktori címmel tüntette ki. Az abszolut kormány 1856. iskolai tanácsossá s az erdélyi ref. és unitárius tanodák felügyelőjévé nevezte ki. E hivatalából 1862. nyugalomba vonult s 1866. Zilahra költözött, ahol mint a főgimnázium gondnoka, haláláig hasznos működést folytatott. Irodalmi téren nagy érdemeket szerzett az Erdélyi Prédikátori Tár (9. füz., 1833-39) megindításával és szerkesztésével. Önálló művei. De statu ecclesiae evangelico-reformatae in Transilvania, commentatio theologico-historica (Kolozsvár 1840); Successio és képviselet az erdélyi ev. ref. szuper-intendenciában (névtelenül, Pest 1861). Fő munkása volt az erdélyi énekeskönyv 1833. kezdődő megújításának. Számos munkája maradt kéziratban, melyek közül önéletrajzát Török István zilahi tanár tette közzé az Erdélyi Protestáns Közlöny 1877. évi folyamán.

4. S. Ödön, hirlapiró, szül. Érsekújváron1864 febr. 17. A középiskolát Budapesten végezte s technikusi pályára készült, vonzalma azonban csakhamar a hirlapirói pályára vitte. 1888. kiutazott Párisba, ahol három évet töltött, mint a Vasárnapi Újság és az Egyetértés levelezője. A párisi magyar egyesület megbizásából megirta annak történetét. 1891. visszatérve Budapestre, itt folytatta hirlapirói munkásságát s főkép tárcacikkei és interviewjai tették ismertté nevét. A magyar királyi operaháznál két és fél éven át mint intendánsi titkár működött és a sűrün adott Korrigán c. ballet szövegmagyarázatát ő irta meg. 1894. megjelent egy kötet novellája Józan szerelmesek címen. Hipnotizmus c. egyfelvonásos színművét, melyet Bethlen Miklós gróffal irt, 1894. a kolozsvári nemzeti szinházban adták elő. - Testvérhuga S. Katinka, a kolozsvári nemzeti szinház volt drámai szendéje, jelenleg a fővárosi Kisfaludy-szinház primadonnája.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is