Salamonpecsét
(növ., pecsétfű, pecsétes gyökér, pávafarkfű, Melius szerint
földi borostyán, súlyfű, sigillum Salamonis, Polygonatum Tourn.), a liliomfélék
füve, mintegy 20 faja az É-i mérsékelt földgömbön (hazánkban 4) terem. A
gyöngyvirággal össze is szokás foglalni, de hosszu csövü virágja, mely nagy
levelek tövéből ered, jól megkülönbözteti tőle. A gyöngyvirág fürtje
levéltelenül tetőzi a szárat. Földben jó vastag tőkéje van, rajta a mult
esztendei hajtások helyén pecsétforma benyomások vannak, két ilyen közé eső
tőkedarab egy esztendei növekedés. Bogyója gömbölyü, kevés magu. A P.
officinale All. (Convallaria Polygonatum L., kakassarkfű, gyenge gyökér, fehér
hunyor), levele váltakozva kétsoros, hosszas-tojásdad, egész elliptikus
lándsás; virága magányos, ritkán páros, fehér, a széle zöld, bogyója sötétkék.
Lombos erdőkben gyakori. Tőkéjében konvallarin és konvallamarin van, radix
sigilli Salamonis néven törésre és gyuladásra borogatónak használatos, a nép is
használja. levele meg a bogyója mérges, hánytató, a liba megdöglik tőle. A P.
multiflorum L. levéltövéből virágfürt nő, Európában, hazánkban és Ázsia É-i
részén gyakori, gyakran kertbe ültetik. S. néhol az ölyvharaszt is (l. o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|