Salarium
(lat.), sórészlet vagy járulék, melyet a római hadsereg
minden tisztje és közkatonája, valamint minden tisztviselő megkapott, aki úton
volt, vagy akit a középpontból a provinciába tettek át. Magyarországban a
királyok Szt. István idejétől fogva némely fizetést szintén sóadomány által
teljesítettek. Igy Szt. istván már 1015. sóvágást engedett a pécsváradi
monostornak. III. Béla idejéből a só évi 16 000 gira jövedelméből minden
vármegyére 222 gira jutott. II. András második nejének S.-a 8000 girát
képviselt. 1217. az osztrák szentkereszti cisztercita monostor évenkint 3000
kősót, 1222. az erdélyinémetrend 12 hajórakomány sót kaptak. A főpapság S.-át
az 1233. évi bereg-erdei szerződés (l. o.) szabályozta. Még az erdélyi
fejedelmek is sóval fizettek némely szolgálatokat és adományokat. Innen van,
hogy a mindennapi beszédben utóbb a fizetést egyáltalán S.-nak nevezték.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|