Salétromosok

(Salpeterer), politikai pártnak és utóbb vallási felekezetnek neve, mely Albiez salétrommunkástól vette vette nevét. Midőn a Fekete-erdőben fekvő St.-Blasien kolostor apátja 1719. Az osztrák kézen levő hauensteini uradalom területén élő pórokat és bányászokat a feledésbe ment jobbágytartozásaiknak teljesítésére felszólította, ezek Albiez elnöklete alatt függetlenségük érdekében szövetséget kötöttek egymással és az új apátot nem ismerték el uruknak. Az osztrák kormány erre katonaságot küldött ellenük, mely a S.-at jobbágyi tartozásuk beváltására kényszerítette. A mozgalom azonban tovább tartott s 1745. És 1754. Újabb felkelésre vezetett. Később a badeni kormány is érdeklődni kezdett a S. iránt és Wessenberg által a német nyelvet akarta a S. istentiszteletébe becsempészni, amiről azonban ezek hallani sem akartak. Aegidler bányász (Riedmatter Együd) elszánt vezérlete alatt a pórnép csakugyan ki is játszotta a badeni kormány törekvéseit, mely elvégre a dolgot elejtette és ekkor (1830) a S. mozgalma véget ért.

Forrás: Pallas Nagylexikon