Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Salzburg... ----

Magyar Magyar Német Német
Salzburg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Salzburg

(l. a mellékelt térképet), 1. hercegség és a birodalmi tanácsban képviselt országok egyike Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol és Bajorország közt, 7152 km2 területtel. Felület. S. É-i része a Saalachnak a Salzachba való torkollásától kezdve a sík, a bajor fensíkhoz tartozó vidék; többi részeit az É-i Mészkő- és a Közép-Alpok takarják. Az Ény-i vidéket a felső Salzach, a Zelli-tó és a Saalach közt a kitzbüheli Alpok takarják, amelyekben a Pihapperspitz (2503 m.) és a Gamshag (2147 m.) emelkednek; a Gerlos-hágó Ny. felé a tiroli Zillerthalba vezet, a Thurn-hágó pedig a Felső-Pinzgauból a kitzbüheli Ache völgyébe; a Saal-völgy legkeskenyebb része a Strub- vagy Lofer-hágó. A Saalach, Zelli-tó és Salzacz közt terülnek el a S.-i Alpok, amelyek közül a Watzmann bajor területre esik, ellenben osztrák területen vannak a Steinernes Meer a Schönfeld-csúccsal (2651 m.), a glecserrel takart Ewiger Schneeberg (2939 m.), a Haagengebirge és a Hohe Göll; D-en S. közelében emelkedik ki a mondáiról hires Untersberg (2034 m.). A Salzachtól K-re, a Hüttau- és Lammer-völgy között fekvő Tännengebirge a Raucheckkel (2428 m.) és a Lammertől É.-ra fekvő alacsony hegyek, a többi közt a szép kilátást nyujtó Gaisberg, a salzkammerguti Alpokhoz tartoznak; bennük a S., Stájerország és Felső-Ausztria összeszögelésénél van a glecsereket hordó Dachstein (l. o.). A Haagen- és Tännengebirge közt vezet el a Pass Lueg; Abtenauból Gosauba pedig a Gschütt-hágó. A Salzachtól D-re vannak a Közép-Alpok, még pedig S.-nak legmesszebb Ny.-ra eső részében a zillerthali Alpok K-i vége, a Magas-Tauern, amelyek Karintia és Tirol felé határul szolgálnak és végül az Enns és Mura közt a Radstädti Tauern. A Magas-Tauern legmagasabb csúcsai: a Dreiherrenspitze (3503 m.), a Gröss-Venediger (3674 m.), a Hochnarr (3259 m.) és az Ankogel (3253 m.), mig a Gross-Glockner legmagasabb csúcsa már karintiai területen van. E hegyláncon vezet át a Hochthor, az Enns mellől Stiriába pedig a Mandling-hágó. Fő völgye e hercegségnek a Salzaché, amely felső részében Felső- és Alsó-Pinzgau, É. felé nyuló részében Pongau és alsó részében Salzachgau nevet visel. A hercegség fő folyója a Salzach (l. o.), azonkivül az Enns és Mura is benne erednek. A számos vizesés közül kiválóbbak: a Krimmli-, a Steinbach-, Seebach-, Gjoadbach- és a Kitzloch-, a gasteini, Wenger-, Gollingi- és Bichl-vizesés. A jelentékenyebb állóvizek: a Zelli-, Waller-, Fuschel- és a két Trumer-tó. Köztük a legjelentékenyebb a Zelli, amely 754 m. magasban van a tenger felszine fölött, 6 km. hosszu és 2 km. széles, 73 méter mély és a Salzachba folyik le. A hegyi tavak száma mintegy 200; az ismertebbek. a felső velber- és stubachvölgyiek, a Bockhart a gasteini és a Tappenkar a kis-arli völgyben. A legnagyobb hegyi tó a Hollersbach völgyének hátterében levő Weissecki-tó (2154 m. magasban, 800 m. hosszu, 400 m. széles és 14 m. mély). A tőzegtelepek (Moose) 2880 ha.-nyi területet borítanak és 109 millió m3 tőzeget tartalmaznak; a legnagyobb Mittersilltől Bruckig nyúlik el.

[ÁBRA] Salzburg, Stiria és Karintia

Éghajlat és termékek. Az éghajlat magas hegyvidéki, meglehetősen zord., állhatatlan időjárással és sok esővel. A tél 4-5 hónapig, a hegyek közt sok helyen 7 hónapig tart; a tavasz rövid és csakhamar helyt ad az esős nyárnak; az ősz a legszebb évszak. Az éghajlat zordságát a magas fekvés és a D-i szelek elleni elzárkózottság okozzák. Az évi középhőmérséklet S. városában 8,09°, Gasteinban 6,15°. Az évi esőmennyiség az előbbi helyen 111 cm., az utóbbiban 74 cm. Az uralkodó szél a Dny-i. S. városában a zivatarok száma évenként átlag 23; a hegységekben még több. Mint hegyekkel takart vidéknek, elég nagy a terméketlen része (13,71%); a szántóföldekre esik a területnek 9,2%-a, a rétekre 8,3%, legelőkre 4,95%, alpi legelőkre 28,9% és erdőkre 32,4%-a. 1882-91-iki tiz éves átlagban termett évenként 115 844 hl. búza, 174 621 hl. rozs, 20 875 hl. árpa, 266 158 hl. zab, 36 279 hl. burgonya, 175 511 tonna széna. A termelt gabona korántsem elégséges a lakosság élelmezésére; azért ezen cikkben jelentékeny importra szorul. Annál virágzóbb az állat-, főleg a szarvasmarha-tenyésztés. 1890. volt összesen 11 310 ló, 143 484 szarvasmarha, 51 860 juh, 17 640 kecske, 13 638 sertés és 12 411 méhkas. Lovak és szarvasmarhák nagyobbára az erős és kitartó pinzgaui fajtából valók. Az erdőgazdaság szintén jelentékeny szerepet játszik S. közgazdaságában. Az erdők összesen 231 920 ha.-nyi területet borítanak. A közönségesebb gyümölcsöt nagy mennyiségben termesztik. Említést érdemel végre a halászat is; mesterséges haltenyésztő van S. mellett Hellbrunnban. Bányászati termékei közül az első helyet a só foglalja el; Hallein mellett a Dürrnberg 1892-ben 2 247 856 frt értékü sót szolgáltatott. Egykoron az arany- és ezüstbányászat is jelentékeny volt a Tauern-hegységben; Rauris és Gastein aranybányászatából gazdagodott meg; jelenleg a Gastein melletti Radhausbergben és a Böckstein mellett bányásznak még csekély mennyiségü aranyércet (1892-ben 10,8 kg. aranyat). Vasércet (7906 tonna) szolgáltat Werfen mellett a flachaui bánya, rezet (65 214 tonna rézérc) Mitterberg és Mühlbach; arzeniket, kobaltot és nikolt Rothgülden. Az Unterbergnél jelentékeny márványbányák vannak; végül a tőzegbányászat is említésre méltó. Gazdag azonkivül S. ásványvizekben és alkalikus vizet szolgáltat a Kelchbrunnon mauterndorf mellett a Lungauban (évenként 200 fürdővendég), sósforrások vannak Golling, Unken és Halleinnél, indifferens thermák a hires gasteiniak; a hidegvizgyógyintézetek száma aránylag elég nagy (Unken, Leogang, Fusch).

Lakosok, ipar, kormány. A lakosok száma volt 1880-ban 163 570, 1890-ben 173 510 (85 948 férfi, 87 562 nő), egy km2-re 24; a lakosok r. kat. és németek; köztük csak 812 evangélikus találkozott. A lakosság nagyon aránytalanul van megoszolva; a sík vidéken (eltekintve S. városától) 1 km2-re esik 35, a hegyek közt 11-15. 1892-ben a házasságok száma volt 1332, a születéseké 5246, a halálozásoké 4645. Foglalkozásra nézve 1890. volt mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozó 49,79%, bányászattal és iparral 23,12%, kereskedelemmel pedig csak 9,65%. Az őstermelés tehát S.-ban a túlnyomó; az ipar jelentéktelen; fém-, üveg-, márvány- és agyagáruk készítésére szorítkozik. Hámorok vannak Ebenau, Werfen, Mauterndorf és Grödig helységekben; az 54 serfőző 1892-ben 335 909 hl. sört termelt; dohánygyár van Halleinban. A házi ipar vásznat, posztót és harisnyákat készít. Az áruforgalom jelentéktelen; a vasutak hossza 248 km. S. hercegség tartománygyülése 26 tagból áll; ezek: a S.-i érsek, a nagybirtokosok 5, a városok 10, a S.-i kereskedelmi kamarának 2 és a falusi községeknek 8 képviselője. A tartományi bizottság áll a tartományi főnökből és 4 tagból. A bécsi birodalmi tanácsba. S bécsi birodalmi tanácsba S. 5 képviselőt küld. A közigazgatás élén áll a cs. kir. tartományi kormány; ennek van alárendelve a tartományi iskolatanács, az egészségügyi tanács, S. városa és a következő 4 kerületi kapitányság:

S. város és a ker. kapitányságok

Területe km2.-ben

Lakosok száma

Járások száma

Salzburg város

8,76

27 244

1

St. Johann

1765

30 421

4

Salzburg vidéke

1729

71 542

8

Tamsweg

1019

12 417

2

Zell am See

2630

31 886

5

Az igazságszolgáltatás forumai a S.-i törvényszék és 20 járásbiróság; a másodfoku biróság a bécsi főtörvényszék. A legfőbb pénzügyi hatóság a S.-i pénzügyigazgatóság; ennek vannak alárendelve a fővámhivatal, 15 adó-, 4 erdészeti hivatal stb. A posta igazgatása a linzi postaigazgatóságra van ruházva. Egyházi tekintetben az egész hercegség a S.-i érseknek van alárendve.

Történelem. A mai S. hercegség egy koron szintén római uralom alatt állott és Noricumhoz tartozott. A legjelentékenyebb hely Juvavum volt, amely a népvándorlás korában számos más helységgel együtt romba dőlt. A VI. sz.-ban S. területe bajor uralom alatt állott. 696. Theodo bajor herceg meghivta országába Rupertus wormsi püspököt, hogy országában a keresztény vallást hirdesse. Rupertus a meghivásnak engedett és miután először a Waller-tó mellett alapított templomot, átköltözködött a Juvavus (Salzach) mellé és itt templomot és kolostort épített. Igy keletkezett 700 körül a S.-i püspökség. Arno püspök 798. megszerezte S.-nak az érsekséget. Utódai az érsekség birtokát jelentékenyen megnagyobbították, különösen a II. Leonhard (1495-1519), aki tartományából az összes zsidókat kiűzte. Wolfgang Dietrich (1587-1611) 1606-ban káptalanjával együtt megesküdött azon szabályzatra, amely szerint az érsekségből az összes osztrák és bajos hercegek örökre kizáratnak. Lipót érsek (1727-44) azon ürügy alatt, hogy prostestánsok összeesküvést terveztek, őket országából kiűzte; ezért 1731. és 1732. körülbelül 30 000 protestáns kényszerült S.-ot elhagyni. A vesztfáliai béke idejében S. érsekség területe 9900 km2 volt, mintegy 190 000 lakossal. Az érsekséget 1802. szekularizálták. Az 1802 dec. 26-iki párisi szerződés értelmében S.-ot Eichstatt, Berchtesgaden és Passau egy részével együtt az elvesztett Toscanáért kárpótlásul megkapta Ferdinánd osztrák főherceg és toscanai nagyherceg. Az 1809-iki schönbrunni béke Napoleonnak juttatta, aki azt 1810. Bajorországnak engedte át. Az 1814-iki párisi béke a Salzach bal partjának kivételével visszajuttatta Ausztriának. Ez idő óta 1849-ig Felső-Ausztriának Salzach nevü kerületét képezte. 1849. külön koronatartománnyá tették és végre 1861 febr. 26. hosszu idő mulva ismét összehivták az első tartományi gyülést.

2. S., az ugyanily nevü hercegség fővárosa, érseki székhely, a Salzach mindkét partján, a Kapuzinerberg (650 m.) s Mönchsberg (502 m.) között, festői szép vidéken, vasutak mellett, (1890) 27 244 lak., akik közt 505 evangélikus és 142 izraelita; acél-, cement-, gyulfa-, tapétagyártással, fa- és márványárukészítéssel; különösen nyáron igen élénk idegen forgalommal. A régi S. nagyobbára görbe és szűk utcákból áll; vannak azonban szép terei, lapos fedelü házai s néhány pompás palotája, nagyobbára olasz ízlésben a XVII. és XVIII. sz.-ból. Az erődítmények lerombolása után új városrészek, a Salzach szabályozása után pompás rakodók, szép sétahelyek keletkeztek és több új villa épült. A régibb város középpontja a Salzach bal partján a Residenzplatz, a 14 m. magas, pompás közkúttal (Hofbrunnen), amelyet 1664. Dario Antal készített márványból; a Dom-tér egy Mária-szoborral Hagenauertől 1772-ből; a Mozart-tér a Mozart-emlékkel Schwanthalertől 1842-ből és a Káptalan-tér az érseki palotával és az 1732. márványból készített lóitatóval. A kat. templomoknál (24) nagyobbára szintén az olasz ízlés a túlnyomó, mivel az érsekek Olaszországból hozatták az építőmestereket. Közülök a kiválóbbak a székesegyház, amelyet 1615-28. renaissance-ízlésben Santino Solari épített, gazdag stucco-díszítéssel, egyik kápolnájában a bejáratnál 1321-ből való öntött-érckeresztelő medencével és Glötzlétől eredő menyezetdíszítésekkel, márvány homlokzattal; a Szt.-Péter-temető, a sziklafalakba vésett cellákal, a VII. sz.-ból való kápolnákkal, középen az 1491. épített és 1864. restaurált késői gót Margit-templommal; az újabb síremlékek közül kiválik a Lanckoronska grófnőé Schwanthalertől és Haydn Mihályé; a Fischer von Erlach tervei szerint készített egyetemi templom; a franciskánus templom a XIII. sz.-ból, szép román ízlésü portáléval és 1866. épített toronnyal; Nonnbergen a Mönchsberg egyik kiágazásán álló apáca-templom román portáléval, kriptájában érdekes oszlopokkal és tornyában régi falfestményekkel; a Szt.-Sebestyén-templom Theophrastus Paracelsus síremlékével és Wolf Dietrich érsek mauzoleumával. A szt. Péterről elnevezett bence-zárdában tekintélyes könyvtár (40 000 köt., inkunabulumok és régi kéziratok), igen érdekes egyházi kincsek és archivum látható. A profán épületek közül a legkiválóbb az érsekek egykori palotája, most. császári tulajdon, amely 1592-től 1724-ig épült, vele szemben van az új palota (Neubau), amelyben a legfőbb hivatalok vannak elhelyezve, a XVII. sz.-ból való pompásan díszített mennyezetekkel és a toronyban érdekes harangjátékkal. Egyéb kiválóbb épületek: a Mirabell-téren a Mirabell-palota (1606. Wolf Dietrich érsek építette), most városi tulajdon, amelyet 1818. egy tűzvész után restauráltak, igen szép lépcsőházzal, mögötte régi francia ízlésü, márványszobrokkal díszített kerttel; az egykori érseki, 130 ló számára készített istálló, most lovaskaszárnya, amely egykor egész Európában legszebb volt, egy lovaglóteremmel, amelynek folyosói a sziklákba vannak vésve; az egykori egyetemi épület; a papi szeminárium a Szentháromság-templommal, amelyet szintén Fischer von Erlach tervei szerint építettek; a szt. Péterről elnevezett bence-kolostor, a műcsarnok, több iskolai épület stb. Ezeken kivül van S.-nak egy új városi parkja a hires Sattler-féle panorámával, fürdőintézetekkel és Schwarz báró bronzmellszobrával. A város fölött a Mönchsberg Dny.-i nyulványán a Hohen-Salzburg nevü egykori vár, most kaszárnya, újonnan restaurált és szépen díszitett gót termekkel. A várra fogaskerekü vasút visz föl. A 25 m. magas kínzótoronyból pompás kilátás esik. A 131 m. hosszu 1767-ben készített áttörése a Mönchsbergnek, az u. n. Neuthor, amelynek a város felőli oldalán Zsigmond érsek medaillon-képe látható Te saxa loquuntur felirattal; előtte áll szt. Zsigmondnak 5 m. magas márványszobra. Magára a Mönchsbergre, melynek erdős háta Ny. felől fogja körül a belvárost emelő gép szállítja fel a látogatókat. A Mozart-emlék felállításánál 1840. egy pompás római mozaikot találtak, amely a városi muzeumban látható. Egy római ciszternát a szt. Jánosról elnevezett kórházban őriznek. A kulturális és jótékonysági intézetek közül az 1620. alapított egyetemet 1810. megszüntették. Fennállanak még: egy kat. teologiai fakultás; különböző középiskolák, ipariskola, zeneiskola; a gazdag Carolino-Augusteum, városi muzeum, igen érdekes és szépen elrendezett műtörténelmi gyüjteményekkel, könyvtárral (50 000 kötet), természetrajzi gyüjteményekkel, S. hercegségnek nagy relief-térképével; botanikuskert, orvosi, művész-, zene-, ipar- és másféle egyesületek, egy új színház, különböző jótékonysági alapítványok és intézetek. S. szülővárosa Mozartnak és Makart festőnek. S. környéke gazdag parkokban, régibb és újabb villákban. Ilyenek a Mascagni freskóival díszített Hellbrunn nevü császári kastély a XVII. és XIII. sz. ízlésére valló vizművészettel, nagy parkkal; Klesheim-kastély, Lajos Viktor főherceg tulajdona; Aigenben (l. o.) a Schwarzenberg hercegi park; leopoldskron kastély, amelyben gyakran lakott I. Lajos bajos király, nagy tóval; a gót ízlésü gróf Arco-féle kastély Anifban stb. A közeli leopoldskroni Moosban van több iszap- és más fürdő. S.-tól keletre emelkedik a Gaisbert (1286 m.), amelyre Parschból fogaskerekü vasút visz föl, gyönyörü kilátással. Igen szép kilátást nyujt még a S.-tól északra 1634. egy dombon épült Maria Plain nevü búcsujáró templom is. S., a rómaiak idejében Juvavum, a népvándorlás korában romba döntetett. Szt. Rupertus 696. püspökséggé, Arno püspök pedig 798. érsekséggé tette, amelyet 1802. szekularizáltak és azóta S. hercegség fővárosa.

3. S., várrom, l. Neustadt (10). - 4. S., német nevü Chateau-Salinsnek (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is