Salzkammergut

szépségéről hires osztrák alpi vidék; tágabb értelemben a Felső-Ausztriába, Stiriába és Salzburgba eső felső Traun-vidék, mintegy 2350 km² területtel, amiből 16% esik Stiriára és 12% Salzburgra. Szűkebb értelemben a S. Felső-Ausztria hegyi tavainak környéke, 680 km² ter. és mintegy 18 000 lak. Felületét az É-i Mészkő-Alpok takarják, amelyek a legnagyobb változatosságot teremtik. Látni bennük szaggatott hegycsúcsokat (a gosaui völgyben a Donnerkogeln, 2052 m.), ngy jégmezőkkel (Karls-Eisfeld 5 km²) és glecserekkel (a gosaui glecser 2 km²9 takart hegytömeget, a Dachsteint (l. o.) és a glecserek közül meredeken kimagasló sziklatornyot (A thorstein, 2946 m.). A 600 km² területet takaró és lépcsőzetesen emelkedő Dachstein-toronyhoz csatlakozik K-ről a Kammer-hegység (2141 méter), amelyet az ausseei völgykatlan a Todtes Gebirgétől választ el. A Traun- és Atter-tó közt emelkedik a Höllengebirge (1862 m.), az Atter-, Wolfgang- és Mond-tó közt a Schafberg (1780 m.) és a Gmundeni-tó mellett a Traunstein (1691 m.). A vidék fő folyója a Traun; a tavak száma 40; közülük a legjelentékenyebbek: a Hallstadti-, Traun-, Atter-, Mond- és Wolfgang-tó. A S. középpontja Ischl; azonkivül jelentékenyebb helyek. Gmunden, Traunkirchen és Ebensee a Gmundeni-tó mellett, Laufen és Goisern a Traunnál, Gosau a gosaui völgyben, Hallstatt a róla elnevezett tó partján, Strobl, St.-Wolfgang és St.-Gilgen az Aber-tónál, Mondsee és Scharfling a Mond-tónál. A S.-ot természeti szépségeinél és egészséges éghajlatánál fogva számos idegen látogatja. V. ö. Ischl u. seine Umgebungen (Gmunden 1891); Seibert, Wegweiser an d. Seen des S.-s (Bécs 1886); Führer durch das S. von der Sektion Austria d. Alpenvereins (u. o. 1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon