Samánok
igy nevezik Mongol- és Nagy-Tatárországban, Khina, Szibéria
és Kamcsatka egy részében a varázslás- és kuruzslással foglalkozó papokat. A
samán szó valószinüleg a szánszkrit sramana-ból ered, mely buddhista szerzetest
jelent. Valószinütlen a buddhizmussal együtt jutott el az északázsiai félvad
törzsekhez. Meglehetős rendszertelen a S. vallása. Számtalan teremtett és
teremtetlen isten létezik szerintük, ezek egy része az égi testekben, más része
élő v. élettelen tárgyakban lakik. Haláluk után szomoru állapotban tengődnek
tovább a halandó emberek. Jó vagy rossz cselekedeteiknek semmi befolyása sincs
másvilági sorsukra, mert az istenek mit sem törődnek velük. áldozás, imádság és
szent énekekből áll a S. isteni tisztelete. A hivek ajándékai és a gazdag
áldozatok teszik a S. jövedelmét. V. ö. Castrén, Vorlesungen über finnische
Mythologie (Szt.-Pétervár 1853).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|