Samaria

(a héber Somrôn a. m. őrtorony szótól), eredetileg egy palesztinai város neve, melyet Kr. e. 850. Omri király alapított és tett meg székes fővárosává. Ez a város 55 km.-nyire esett északnak Jeruzsálemtől és hosszu időn által fészke volt a Bál-tiszteletnek, majd fővárosa északi Izraelországnak, mig végre Salmanassar 722. elfoglalta és feldúlta. A Makkabeusok korában ismét jelentékeny erőd, rövid idei hanyatlás után a római hódoltság idején nagy Herodes fényesen helyreállította és Augustus tiszteletére Sebastenak (Augusta) nevezte. Mint ilyen a keresztény-római korban püspöki székhely szép templommal, melynek romjai a mai Szebasztie falu közelében láthatók. Tágabb értelemben jelenti S. a Makkabeusok idején egész Középső-Palesztinát, mely magában egyesíté Efraim törzsének egész földjét, továbbá Manasszé földjének nagyobbik részét. Ez volt nyugati Palesztinának legszebb és legtermékenyebb része, melynek lakói a samaritánusok (l. o.) voltak.

Forrás: Pallas Nagylexikon