Samarjay
Károly, iró, szül. Rév-Komáromban 1821 ápr. 6., megh.
Pozsonyban 1894 ápr. 27. Tanult szülőhelyén, Modorban, Pozsonyban, Vágújhelyen,
s a jogot Pozsonyban elvégezvén, u. o. patvarista lett, 1842. jurátusnak
esküdött fel a pesti táblán, 1843. pedig ügyvédi oklevelet szerzett. 1844-54.
Torontálban nevelő, majd uradalmi ügyész és főispáni titkár volt, 1852.
beutazta Németországot és Skandináviát. 1854-ben családjával együtt Pozsonyban
telepedett meg mint ügyvéd és földbirtokos. Időnként a jogakadémián is tartott
előadásokat. 1875 óta az ügyvédi kamara elnöke, 1880. királyi tanácsos lett,
tiszteletbeli elnöke a Toldy-körnek. Szépirodalmi munkái: Költemények (Buda
1845); Dalok az alföldről (Pest 1847); Kelet gyöngyei (Pest 1847); Szabadság-
és csatadalok (Temesvár 1848); Az aesthetika fő tárgyai (Oeser után szabadon átdolgozta,
Komárom 1853). De sokkal ismeretesebbek magyar és német nyelvkönyvei, u. m.
Praktische Anleitung zur schnellen und leichten Erlernung der ungarischen
Sprache (Pest 1846), mely eddig mintegy 130 kiadást ért; Magyar nyelvtan (Pest
1847); Német nyelvtan (u. o. 1851); Gyermekbarát (gyermekolvasmányok magyar,
német és francia nyelven, u. o. 1850 s 1857).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|