Samarow
Gergely (valódi neve Meding Oszkár), német regényiró, szül.
Königsbergben 1829 ápr. 11. U. o., továbbá Berlinben és Heidelbergában jogi
tanulmányokat folytatott, azután porosz és 1859. hannoveri államszolgálatba
lépett. 1870. visszavonult és 1873 óta Berlinben, 1879 óta Wohldenberg
kastélyban Hannoverában él. Legnevezetesebb regényei. Um Scepter und Kronen
(Stuttgart 1872-76); Die Römerfahrt der Epigonen (4. kiad. Berlin 1887); Höhen
und Tiefen (Stuttgart 1879-80); Die Saxoborussen (u. o. 1885); Im Banne der
Irredenta (u. o., új kiad. 1894); Memoiren zur Zeitgeschichte (u. o.
1881-1884). Saját neve alatt jelentek meg: Unter fremdem Willen (3 rész,
Stuttgart, új kiad. 1894); Unter dem weissen Adler (4 köt., u. o. 1892); An den
Ufern des Ganges (3 rész, u. o. 1893); Leo Warren álnév alatt Chavrillac c.
regénye (3 köt., u. o. 1890). Legújabb regénye egyébiránt: Die Krone Der
Jagellonen (2 köt. 1896).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|