San Francisco

rövidítve Frisco, California É.-amerikai állam legjelentékenyebb városa és Amerikának a Ny-i parton a legfontosabb kereskedelmi helye, azon 48 km. hosszu és 10 km. széles félszigeten, amely a S.-i öblöt a Nagy-oceántól elválasztja és a Golden Gate nevü tengerszorosnál, az É. sz. 37° 47´ és a Ny. h. 122° 25´ alatt, vasút végpontján, (1890) 298,997 lak., akik közt 126 811 idegen helyen született és pedig 9828 Angliában és Walesben, 4371 Kanadában, 30 718 Irországban, 26 422 Németországban, 5212 Olaszországban, 4663 Franciaországban, 2500 Svédországban vagy Norvégiában, 24,613 (nagyobbára csak férfiak) pedig Khinában. Az ipar főképen vasöntéssel, bőrgyártással, húsárukészítéssel, gabonaőrléssel, cukorfinomítással, sör-, szivar-, cipőgyártással, robbanó anyag, faláda stb. készítésével foglalkozik. 1890-ben 4059 gyárban 48 500 munkás 135 milló dollár értékü árut termelt. Fontosabb az iparnál a kereskedelem. Az eddig végzett kikötői munkálatok lehetővé teszik, hogy a nagy hajók is eljöhessenek a partokig. A kivitel (búza, árpa, liszt, gyümölcsök, bor, kéneső) főképen Európa felé irányul; a bevitel fő cikkei: selyem, cukor, kávé, tea, sör, rizs, dohány, opium, szén, üveg- és vasáruk, cement kender és lenszövetek. 1893. a kivitel értéke a tengeren 29, a szárazföldön 75 millió dollár volt. A S.-ból kiinduló hosszabb hajójáratok a várost Jokohamával, Honolulu-Auckland-Sydneyvel, Panamával, a Puget-Sunddal, Alaszkával stb. kötik össze. A város kereskedelmi hajóraja több mint 900 hajóból áll, amelyeknek több mint a fele gőzös. A részint síkságon és kisebb részében dombokon épült város egyenes utcái derékszögben metszik egymást. A leghosszabb, a Market-street, a Ferry Landingtől, a személyszállító hajók kikötőhelyétől indul ki; ezenkivül élénk utcái a Kearny-, California-, Montgomery- és Sansome-street. A főbb utcákban a közlekedést a kábelvasutak közvetítik. A főbb épületek: a City-Hall a Yerba Buena parkban, egy érdekes nagy épület, amely 4 millió dollárba került, a U. S. Branch Mint, azaz a pénzverő, amelyben 1854-től 1891-ig 951 millió dollár értékü pénzt vertek; a posta-, a vámpalota, a Chronicle Building toronnyal, a Merchants Exchange Building, a nagy Szt.-Ignác-templom a jezsuita-kollégiummal, a régi Mission Dolores, a Mechanics Pavilon 50 000 kötetből álló könyvtárral, a St.-Patrick-székesegyház és számos hotel. A legszebb, nagyobbára fából épített magánházak a Nob-Hillen (Nábob-dombon) vannak. A Presidio vagyis Government Military Reservation (két ezred számára fentartott hely) 600 ha.-nyi területet borít. Ezenkivül nyilvános kertek, illetőleg parkok: a Woodward"s Gardens, aquariummal, üvegházzal, a Lafayette-square, Yerba-Buena park és főképen a Golden-Gate-park (422 ha.). Érdekes része S.-nak a khinai városrész (China Town). A főbb kulturális intézetek: a Cooper Medical College, Cogswell Technical School, a Mercantile Library és más 32 könyvtár, az Academy of science, a történelmi, a földrajzi társaság, a Boys és a Girls High School, 11 nagyobb szinház, amelyek közül 4 khinai stb. Nincs hiány különböző jótékonysági intézetekben sem. A mai S. helyén 1776. franciskánusok egy hittérítői állomást alapítottak; az állomás körül keletkezett telep azonban csak akkor kezdett gyorsabban fejlődni, midőn 1848. a californiai aranymezőket fedezték föl. 1846. még csak 600 lakosa volt és 1852. már 34 870.

Forrás: Pallas Nagylexikon