Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
San Luis Po... ----

Magyar Magyar Német Német
San Luis Po... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

San Luis Potosi

közönségesen Potosi vagy néha San Luis, 1. Mexiko egyik állama, Zacatecas, Guanajuato, Queretaro, Hidalgo, Veracruz, Tamaulipas, Nuevo-Leon és Coahuila közt, 66,510 km2 területtel, (1894) 546 447 lak. Bár sík területei is vannak, nagyobb részét hegyek takarják. Különböző középmagasságu hegyláncok D-ről É-nak, illetőleg Ény-nak tartanak és számos völgyet fognak körül, amelyek közül a San Luis völgye a legnagyobb, a Maizé és Rio Verdéé a leggazdagabb. A magasabb fensíkok középen és É-on (az Alamos de Catorce 3216 m. magas) terülnek el; a legzordabb hegyek és legmélyebb völgyek pedig DK-en. Ugyanitt folynak a legjelentékenyebb folyók, amelyek a Panuco vizkörnyékéhez tartoznak; ilyenek a Verde, Alaquines és a Valles; a Panuco azután a San Juannal egyesül. A középen és É-on elterülő fensíkok mérsékelt, a DK-i részen levő völgyek forró éghajlatuak. Amott a búza a fő termék, emitt a cukornád, kávé, pamut és dohány. A bányászat, különösen ezüstbányászat egykoron jelentékenyebb volt; most csupán a catorcei es a charcasi a legfontosabb. A Zacatecas felőli síkságon a Salinas lagunából nagy mennyiségü sót főznek. A mezcal, az Agave sylvestrisből készített pálinka főzése a legfontosabb iparág. - 2. S., az ugyanily nevü állam fővárosa és püspöki székhely, 352 km.-nyire Mexikótól, a Sierra Negra K-i lábánál, vasutak mellett, az Anahuak fensík K-i lejtőjén, 1875 m.-nyi magasban, (1892) 62 573 lak., bőr-, cipő-, kalap- és rövidárukészítéssel; jelentékeny marha-, gyapju-, bőr-, faggyu-, jelentékeny marha-, gyapju-, bőr-, faggyu-, gyümölcs-, gabona- és szeszkereskedéssel; egyetemmel, amelynek 4 (jogi, orvosi, szépirodalmi és természettudományi) fakultása van. A szép egyenes, széles, fákkal beültetett utcákban sok a nagyobb és impozánsabb épület; ezek közül kiválnak a gazdagon díszített templomok és ezek közül a Santuario de Guadalupe, továbbá a székesegyház, a San Francisco, San Augustin és La Merced. A város szivében van a Hidalgo-tér, Hidalgónak bronzszobrával, ugyanitt van a kormányzói palota, amelyben Juarez lakott, midőn Miksa császár birodalma már összedülőben volt; ezzel szemben épült a székesegyház, gazdagon díszített homlokzattal. S. gazdag a régi spanyol korszakból eredő palotákban, amelyek közül a legérdekesebb a Lonja, amely jelenleg egy irodalmi társulaté. S. alapúttatását a 21 km.-nyire, a Cerro de San Pedróban fekvő gazdag ezüstbányának köszönheti, amelyet 1583. Juan de Onate fedezett föl. S. 1676. lett várossá; a közeli ezüstbányákat többé nem művelik. Pénzverője mind a mellett még 1878-tól 1886-ig 28 684 785 piaster értékű ezüstöt vert ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is