közönségesen Potosi vagy néha San Luis, 1. Mexiko egyik
állama, Zacatecas, Guanajuato, Queretaro, Hidalgo, Veracruz, Tamaulipas,
Nuevo-Leon és Coahuila közt, 66,510 km2 területtel, (1894) 546 447
lak. Bár sík területei is vannak, nagyobb részét hegyek takarják. Különböző
középmagasságu hegyláncok D-ről É-nak, illetőleg Ény-nak tartanak és számos
völgyet fognak körül, amelyek közül a San Luis völgye a legnagyobb, a Maizé és
Rio Verdéé a leggazdagabb. A magasabb fensíkok középen és É-on (az Alamos de
Catorce 3216 m. magas) terülnek el; a legzordabb hegyek és legmélyebb völgyek
pedig DK-en. Ugyanitt folynak a legjelentékenyebb folyók, amelyek a Panuco
vizkörnyékéhez tartoznak; ilyenek a Verde, Alaquines és a Valles; a Panuco
azután a San Juannal egyesül. A középen és É-on elterülő fensíkok mérsékelt, a
DK-i részen levő völgyek forró éghajlatuak. Amott a búza a fő termék, emitt a
cukornád, kávé, pamut és dohány. A bányászat, különösen ezüstbányászat egykoron
jelentékenyebb volt; most csupán a catorcei es a charcasi a legfontosabb. A
Zacatecas felőli síkságon a Salinas lagunából nagy mennyiségü sót főznek. A
mezcal, az Agave sylvestrisből készített pálinka főzése a legfontosabb iparág.
- 2. S., az ugyanily nevü állam fővárosa és püspöki székhely, 352 km.-nyire
Mexikótól, a Sierra Negra K-i lábánál, vasutak mellett, az Anahuak fensík K-i
lejtőjén, 1875 m.-nyi magasban, (1892) 62 573 lak., bőr-, cipő-, kalap- és
rövidárukészítéssel; jelentékeny marha-, gyapju-, bőr-, faggyu-, jelentékeny
marha-, gyapju-, bőr-, faggyu-, gyümölcs-, gabona- és szeszkereskedéssel;
egyetemmel, amelynek 4 (jogi, orvosi, szépirodalmi és természettudományi)
fakultása van. A szép egyenes, széles, fákkal beültetett utcákban sok a nagyobb
és impozánsabb épület; ezek közül kiválnak a gazdagon díszített templomok és
ezek közül a Santuario de Guadalupe, továbbá a székesegyház, a San Francisco,
San Augustin és La Merced. A város szivében van a Hidalgo-tér, Hidalgónak
bronzszobrával, ugyanitt van a kormányzói palota, amelyben Juarez lakott, midőn
Miksa császár birodalma már összedülőben volt; ezzel szemben épült a
székesegyház, gazdagon díszített homlokzattal. S. gazdag a régi spanyol
korszakból eredő palotákban, amelyek közül a legérdekesebb a Lonja, amely
jelenleg egy irodalmi társulaté. S. alapúttatását a 21 km.-nyire, a Cerro de
San Pedróban fekvő gazdag ezüstbányának köszönheti, amelyet 1583. Juan de Onate
fedezett föl. S. 1676. lett várossá; a közeli ezüstbányákat többé nem művelik.
Pénzverője mind a mellett még 1878-tól 1886-ig 28 684 785 piaster értékű
ezüstöt vert ki.
Forrás: Pallas Nagylexikon