Sandrart Joákim

Német festő és rézmetsző, szül. majnai Frankfurtban 1606 máj. 12., megh. Nürnbergben 1688 okt. 14. Meian és Sadeler rézmetszőknek és Utrechtben Honthorst festőnek volt tanítványa, ez utóbbival ment el Angol- és 1627. Olaszországba is. Rómában VIII. Orbán pápa számára több képet festett, rajzokat készített a Galeria Giustiniana gyüjtemény (2 köt., Róma 1631), a Zeiler-féle Itineararium Italiae és a Gottfried-féle Archontologia cosmica rézmetszeteihez. 1635. Frankfurtban, kevéssel azután Amsterdamban telepedett le. Itt festette meg a 12 hónapot, a napot és az éjt ábrázoló allegoriai képeit (schleissheimi képtár). 1649. Nürnbergbe ment és az ott tartózkodó követek képmásain kivül megfestette az 1649 szept. 25-iki hires békelakoma nagy képét (nürnbergi városháza), utóbb pedig Bécsben III. Ferdinánd császár és az uralkodó ház egyéb tagjainak képmásait. Festményei közül, melyek különben kevés alkotó erőről, eredetiségről tanuskodnak, két arckép a budapesti orsz. képtárban van (422., 432. sz.). Irodalmi művei közül különösen fontos művészettörténeti forrás a Teutsche Akademie der edlen Bau-, Bild- und Malereikünste (2 köt., Nürnberg 1675-79; javított kiadás 8 köt., u. o. 1768-75). - V. ö. Sponsel, Sandrarts Teutsche Akademie kritisch gerichtet (Drezda 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon