Sanssouci

(ejtsd: szanszuszi), királyi kastély, Nagy Frigyes kedvelt lakóhelye, Potsdam mellett, nagy épületekkel, vizjátékkal és parkokkal. A tulajdonképeni S.-kastélyt Nagy Frigyes rendeletére Knobelsdorff 1745-47. építette. Az egyemeletes palota 97 m. hosszu, 15,4 m. mély és kupolával van ellátva, amelyen e felirat látható: Sanssouci. A párkányzatot 36 hatalmas kariatid tartja; hátul pedig 44 korintusi oszlopból egy félköralaku kolonnád van. A kastély pompás rokokó ízlésü berendezésén Nagy Frigyes ideje óta alig változtattak valamit. K. felé van a képtár, egy hosszu kupolás terem: a képek egy része a berlini muzeumban van. A képtár előtt hollandi ízlésben berendezett kert terül el, amelyet egy márványbalusztrád választ el a S.-parktól és a Neptungrottától. A bejárattól D-re van a Persius tervei szerint épített Béke-templom és előtte a Marly-kert; a mélyebb helyeken a japáni ház, a római fürdő, a barátság temploma Vilma bayreuthi őrgrófnő márványszobrával és egy mauzoleum. A park Ny-i végében emelkedik az 1763-70. épült 213 m. hosszu új palota mintegy 200 teremmel és szobával. Ebben született Frigyes császár és lakik nyaranta II. Vilmos császár. Az új palotától DK-re a S.-park mellett fekszik a Charlottenhof nevü palota Schinkel mellszobrával, a Nagy Péter-féle acélból és ezüstből készített székkel, a Wredowtól készített Ganymeddel, a Wolff által készített Dávid-szoborral és két szobrával, amelyekben Humboldt Sándorra emlékeztető tárgyakat őriznek. A S.-parktól Ény-ra van a római villa és az 1851-56. firenzei ízlésben Stüler tervei szerint épített ugynevezett Orangerie, 298 m. hosszu épület, amelynek középső részében látható a Ráfael-terem, 49 Ráfael-kép másolataival. A közép épület előtt áll IV. Frigyes Vilmos márványszobra Bläsertől. V. ö. Sello, Potsdam u. S. (Boroszló 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon