Santalum
L. (növ., szantalfa), a róla nevezett család örökzöld,
élősködő fája v. cserjéje. Levele örökzöld, átellenes, kopasz, virága apró,
laza, kurta, némelykor csaknem fürtszerü ágboggá egyesül, bogyónemü gyümölcse
egymagu. 8 faja Kelet-Indiában, Új-Hollandiában, a maláj meg a polinéziai
szigeteken terem. A S. album 6-9 m. magas fa; Kelet-India (Maisszur, Madrasz)
hegyein, Timor szigetén meg a Kis-Szunda-szigeteken terem. Virága eleinte sárga,
azután biborszinü, gyümölcse csaknem gömbölyü, fekete. Illattalan fafehérje a
fehér, rózsaillatu fakeménye pedig a sárga szantalfa v. ambrafa (lignum santali
album et citrinum). Az utóbbi kivált füstölőnek használatos. Fájával
jelentékeny kereskedést űznek. A S. Freycinetianum a Sandwich-szigeteken
rengeteg erdőt alkot, fájával a keletindiaiak kereskednek, finom butorfélének
nagyra becsülik. Jó illatu olajat is állítanak elő belőle (szantaolaj);
rizsnyálkával keverve kis hengerré formálják, a templomban meg a szobában
füstölőül égetik (khinai füstölő gyertya).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|