Santo Domingo

(San Domingo), Santo Domingo, azelőtt Haiti sziget spanyol neve, jelenleg az ezen sziget K-i, nagyobb részét magában foglaló köztársaság, amelyet a sziget Ny-i részén levő Haiti köztársaságtól mesterséges határ választ el. A köztársaság területe 48 577 km²; lakóinak száma az 1888-iki hivatalos becslés szerint 610 000, akiknek nagyobb része mulatt; a négerek csekély számban vannak; a fehér bőrüek is elegen vannak, amiért, bár franciául és angolul is beszélnek, az uralkodó a spanyol nyelv. Partjai kevésbbé szaggatottak; a fontosabb öblök a neybai ocoai és a pompássamanai. A partok előtt elterülő nagyobb szigetek: Alta Vela, Beata, Saona vagy Adamanay, Catalina és Catalinita. Ény-ról DK. felé négy hegylánc vonul át rajta: a Sierra de Monti Cristi (1220 m.), a Cordillera de Cibao (2930 m.), a Loma Barranca (2285 m.) és a Sierra de Bahoruco. A Monti Cristi és a Cordillera de Cibao közt van a legszélesebb völgy, a Vega Real, amelyet a Yaqui öntöz. A legmagasabb hegycsúcs a Loma Tina (3140 m.). Az éghajlat enyhe és nedves; a zivatarok néha borzasztó rombolást követnek el. A völgyek és hegylejtők egyaránt termékenyek, mig a hegytetőkön sűrü erdők vannak. A jó minőségü dohány mindenféle megterem; a kávé bő termést ad, főképen az Ocoai-öböl körül; a kákaó főképen Samana, a pamut S., a cukornád Macorio, Puerto Plata, S., Azua és Samana körül terem. Azonkivül megterem a köztársaságban mindenféle déli és trópusi gyümölcs. S. egykoron hires volt arany- és ezüstbányáiról; most csak Mao és Cotui körül vannak ilyen bányák; kősót Neyba közelében kapnak; ezenkivül vannak az országnak vasérctelepei is. Az erdők értékes festék- és épületfákat szolgáltatnak. Ásványvizforrásai közül a legismeretesebbek a Fontaine Soufrée, a santiago-de-los-caballeros-melléki, a las-fuentesi és az arpagabali. Az iparos foglalkozás kiterjed a cukor-, szivargyártásra, rumkészítésre, csokoládé- és tésztagyártásra. A magas vámok miatt a külkereskedelem nem nagyon élénk. A belső forgalom emelésére szolgál a Samana és La Vega közti vasűti vonal. S., Puerto Plata és Santiagóból kábelek indulnak ki. Az 1844. alkotott és 1865., 1879., 1880., 1881 és 1887. módosított alkotmány szerint a törvényhozó testület a 22 tagból álló kongresszus, amelyet minden 2 évben újra választanak. A végrehajtó hatalom élén a 4 évre választott elnök áll; a miniszterek: a bel- és rendőr-, a pénz- és kereskedelem-, az igazság-, és oktatás-, a had- és tengerészet-, végül a kül- és közmunkaügyi miniszterek. A közigazgatás szempontjából S. 6 tartományra (S., Santiago de los Caballeros, La Vega, Espaillat, Compostela de Azua, El Seybo) és 5 tengermelléki kerületre (Puerto Plata, Barahona, Samana, Monte Cristi, San Pedro de Macorio) van felosztva. Az uralkodó vallás a római kat., de a többi felekezetek bizonyos megszorításokkal szintén szabadon gyakorolhatják vallásukat. A népoktatás ingyenes és kötelező; jelenleg körülbelül 300 népiskola van mintegy 10 000 tanulóval; vannak azonkivül technikai iskolák, tanítóképzők és egy szakiskola egyetemi jelleggel. S.-ban körülbelül 40 újság jelenik meg. Háboru idején minden fegyferfogható férfi katonaköteles; béke idejében kevés katonát tartanak. 1890. az állam bevétele volt 3 828 329, kiadása 3 837 300 dollár. Az államadósság nagy; kamatokat 1892 óta nem fizetnek.

Története. 1844 febr. 27. a Jimenez elnöklete alatt álló forradalmi junta köztársasággá kiáltotta ki S.-t, francia védnökség alatt megtartotta függetlenségét Haiti szomszédos köztársasággal szemben, amelytől elvált és új alkotmányát 1844 nov. 18. alkotmányozó nemzetgyülés útján nyerte. A köztársaság első elnöke Santana Pedro volt. 1856 febr. 18. Spanyolország elismerte S. függetlenségét, azonban csak az u. n. immatriculatio záradékkal, mely szerint született spanyol alattvalók és azok gyermekei, akik a köztársaság területén laknak, nemzetiségüket visszanyerhetik, ha neveiket külön jegyzékekbe bevezettetik. A lakosság előkelősége sietett ezt teljesíteni és amidőn Santana ezt erőszakkal meg akarta akadályozni, Spanyolország fenyegető állást foglalt el; erre Santana visszalépett és utóda Baez a spanyol pártra állott. Santam azonban most már maga titkos alkura lépett a spanyol kormánnyal, mely azt eredményezte, hogy 1861 márc. 18. S. területének Spanyolországgal való egyesítését proklamálta, mely annexiót a spanyol királynő 1861 máj. 19. helyben hagyta. De már 1863 aug. 16-án felkelés tört ki a spanyol uralom ellen és a felkelők a Haitiba menekültek segítségével aug. 20. megverték a spanyol csapatokat és a fővárost szept. 1-én megadásra kényszerítették. Újra kikiáltották a köztársaságot és szept. 14-én ideiglenes kormányt állítottak fel, amelynek élére Salcedo tábornok lépett. Okt. 4. elfoglalták a köztársaságiak Puerto-Plata fontos kikötőt a vár kivételével és a spanyolok a tengerparti helyekre szorultak. 1864 dec. 4. nagy győzelmet aratott Cabral tábornok La Canela mellett a spanyolok felett, minek folytán a spanyol kormány 1865 máj. 5. S. szabadságát elismerte, mikor Cabral vette át ideiglenesen az elnökséget. Az alkotmányozó gyülés nov. 14. egyhangulag elnökké választotta Baezt, aki hivatalát dec. 18. el is foglalta, de a Pimentel tábornok alatt kitört forradalom az ország elhagyására kényszerítette. Az új elnök, Cabral, már 1868 jan. kitört forradalom folytán kénytelen volt menekülni és ugyanazon hóban Baezt újra az elnöki székbe helyezték. Baez után 1873 dec. 20. Gonzalez elnök következett, aki folytonos felkelések dacára 1879-ig tartotta magát. Utóda Guillerme tábornok helyébe már két év mulva Don Fernando Arturo de Merino lépett. Heureaux Ulisszesz tábornok 1884 óta egy évig foglalta el az elnöki széket. 1885. Bellini G. Ferenc lett elnök, aki versenytársának De Noya tábornoknak egy felkelési kisérletét gyorsan elfojtotta. Utóda megint Heureaux tábornok lett, akit 1893 febr. 27. újra megválasztottak. Nemsokára lázadás tört ki, melyet győztesen levert és azóta deszpotikus módon tartja fenn az országban a rendet. Midőn Franciaország adósságainak megfizetésére akarta kényszeríteni, Haiti köztársaság elnökével védő és támadó szövetséget sietett kötni. 1894. az ezüst értékének alábbszállása következtében komoly pénzügyi és kereskedelmi válság sujtotta S.-t, melynek azzal iparkodott a kormány véget vetni, hogy ez év jul. 1. behozta az aranyértéket.

Forrás: Pallas Nagylexikon