Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sappho... ----

Magyar Magyar Német Német
Sappho... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sappho

tájnyelvileg Psappho és Psappha is, az antik görög irodalom legnagyobb nőköltője szül. Leszbosz szigetén (némelyek szerint Mitilenében, mások szerint Erezoszban). Virágzása Kr. e. 628 és 568 közé esik. Magánéletéről keveset tudunk, egészen biztosan csak annyit, hogy Alkaioshoz irodalmi barátság fűzte, hogy 596 táján politikai okoknál fogva kénytelen volt Sziciliába menekülni, de később visszatért és Mitilenében egész kört nevelt magának ifju nőköltőkből, kiknek egyik csillaga Erinna volt. Ennél sokkal több az, amit későbbi irók róla költöttek s ami a botrányt hajhászó attikai komédia hagyományaiból és abból szövődött, hogy a költő S. alakját összekeverték egy ilyen nevü hetera viselt dolgaival.

[ÁBRA] Sappho (Róma, Villa Albani).

S. az ókorban példátlan becsülésnek és tiszteletnek örvendett, Szirakuzában és Bizáncban szobrokat állítottak neki, szülővárosa pedig pénzeit díszítette képmásával. Ezt a hirnevet tüneményes költői tehetségének köszönhette, mely nemcsak formában (l. Sapphói vers), de a tartalom változatosságával is korszakot alkot az ókori dalköltészet terén. Művei közül már az ókorban hiresek voltak nászdalai (epithalamia), vallásos himnuszai és szerelmi költeményei. Irt ezenkivül elegiákat, epigrammákat és politikai irányverseket (jambusok). Sajnos ezen dús költői termésből csak két óda és néhány epigramma, továbbá töredékek maradtak reánk. De ez is elegendő, hogy felismerjük S. lirai tehetségének kiváló tulajdonait: a közvetlenséget és őszinteséget, a szenvedély erejét és a művészileg fejlesztett eol tájszólás sajátszerü báját. Ennek alapján választotta őt már az ókorban eszményévé a rómaiak egyik legnagyobb lirikusa Catullus; Ovidius Heroidáiban megeszményítette a róla elszórt pletykákat, az újkor pedig ezen a nyomon haladva alakította meg a költőileg igaz S.-t. Grillparzer drámát irt róla, melynek címszerepe magyar földön nem kisebb alakítókra talált, mint Kántorné és Jászai Mari; azonkivül költeményben szerepeltették Carmen Sylva és Leopardi (Canto di Saffo, magyarul Endrődytől), festményen Alma Tadema (S. barátnői körében).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is