(Sarejevo, Szerajevo), Bosznia és Hercegovina okkupált
tartományok fővárosa, kat. érsek, ortodox metropolita és mohammedánus reisz ül
ulema székhelye, 540 m.-nyi magasban a Hum, Gradanj, Mali Vrlovac, Hrastova
Glava, Dragulac, Kapa, Debelo-brdo nevü hegyektől körülfogott keskeny völgyben,
a 7 híddal ellátott Miljacska mindkét partján, vasút mellett, részben a hegyek
lejtőin, (1895) 41 543 lak., dohánygyárral, rézárukészítéssel, pamutfonással és
festéssel, szőnyegszövéssel, műipariskolával, országos muzeummal, amely
természetrajzi, etnográfiai és régiséggyüjteményeket foglal magában,
gimnáziummal, tanítóképzővel, m. kir. kereskedelmi muzeummal.
A sík részében
szabályozott, a hegyoldalakon keskeny és kanyargós utcákból álló város fő
utcája a Ferenc-József- és a Csemalusa-út. A kiválóbb épületek: a dombon keleti
ízlésben épült seriat-iskola, mohammedánus teologiai iskola oszlopsoros
udvarral, impozáns homlokzattal; a Begova-Dsamia vagy Uszrev-bég-mecset a XVI.
sz.-ból, impozáns kupolával, antik oszlopokon nyugvó galériával, az ízlésesen
festett falakon koránidézetekkel, értékes szőnyeggel, amely egykor Mohammed
koporsóját takarta, Uszrev bég kriptájával; az Ali basa csinos mecsetje,
amelyben 1878 aug. 19. a mohammedánusok elkeseredett harcot vívtak; a
kormányzói palota a városi parkkal; a katonai kaszinó; a metropolitatemplom,
belsejében gazdagon megaranyozott ikonosztasszal; a román-gót ízlésben épített
s 1889. fölszentelt kat. székesegyház; a muzeum; a régi szerb templom, amelynek
udvarán husvét hétfőjén az eladó szerb leányok szoktak összegyülni; a Csarsija,
50 szűk kis utcából álló bazár; a Beresztán, a rőfös kereskedők bazárja; a
Kursummedressz, csinos oszlopos udvarral; az új városháza; a Careva Dsamia, a
mohammedánusok hivatalos istentiszteletének szinhelye, amelyet állítólag még
Mahmud szultán épített; a konak, a hadtestparancsnok lakóhelye; az igazságügyi
palota; a Miljacska jobb partján, a magaslaton a vár, amely a régi város egy jó
részét foglalja magában; több kaszárnya; a katonai barakk-tábor; a vasúti
indulóház stb. Közelében van Bosznia leglátogatottabb fürdőhelye Ilidse.
A Boszna forrásai mellett a S.-tól Ny-ra elterülő Sarajevsko-poljén már a rómaiak
idejében is kellett egy városnak lennie, amely valószinüleg Ad Matricem nevet
viselt. Ugyanott lehetett a ?upa Vrhbosna, Boszniának a nemzeti autonomia
idejében adminisztrativ és egyházi középpontja. A bosnyák fejedelmek
lakóhelyéből Starigrad várából már csak csekély maradványok láthatók. A mai S.
helyén a XIV. sz.-ban csak egy Vrhbosna nevü erősség, a mostani vár, állott,
amely csak a török időkben lett jelentőssé; fölvirágzását jó részben Ghazi
Uszrev bégnek (1501-25, azután 1528-39.) köszönheti. Alsó részét 1697. Szavójai
Jenő elfoglalta és két napig megszállva tartotta. 1807. egy szerb csapat akarta
elfoglalni, de mielőtt hozzá ért volna, visszaveretett. Bosznia fővárosává csak
Kara Mahmud tette, miután az 1831-32-iki fölkelést leverte; addig a boszniai
válik Travnikban laktak. 1878. lázadás tört ki; a lázadók a válit elűzték és
Hadsi Loját tették urukká. Ugyanezen év aug. 19-én az osztrák-magyar hadak
jelentek meg falai alatt és elkeseredett küzdelem után elfoglalták. Mióta
Kállay közös pénzügyminiszter vezeti Bosznia ügyeit, a város gyorsan fejlődik.
Forrás: Pallas Nagylexikon