Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sardou Vikt... ----

Magyar Magyar Német Német
Sardou Vikt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sardou Viktor

(ejtsd: szárdú) , francia szinműiró, szül. Párisban 1831 szept. 7. Eleinte orvostant tanult, majd történetet és irodalmat. Dejazet szinésznővel való megismerkedése indította arra, hogy drámairással foglalkozzék és e téren annál gyorsabban ért el sikert, mert ez a hires szinésznő nemcsak hogy rendelkezésére bocsátotta szinházát, hanem első darabjaiban: Monsieur Garat és Les prés Saint-Gervais (1860) a fő szerepeket is maga játszotta. S. hire csakhamar meg volt alapítva és termékeny tolla egyre-másra látta el a különböző párisi szinházakat s főkép a Gymnase- és Vaudeville-szinházakat vígjátékokkal és egyéb drámákkal, amelyeknek legnagyobb része élénk tetszésre talált. Ilyenek: Les pattes de mouche (1866, Az utolsó levél, magyarra ford. Szerdahelyi Kálmán); Nos intimes (1861); Les ganaches (1862); Don Quichotte (1869); Les vieux garçons (1865); La famille Benoîton (1865); Nos bons villageois (1866); La maison neuve (1866); Séraphine (1868); Patrie (1869); Fernande (1870); Rabagas (1872, magyarra fordította Deák F.); L'oncle Sam (1873, Samu bácsi fordította Feleky József); Les merveilleuses; La haine (1874); Ferréol (1875); Dora (1877); Les bourgeois de Pont-Arcy (1878); Daniel Rochat (1880); Divorçons (Nojac-kal együtt, 1880, Váljunk el, magyarrra fordította Baján Miksa 1894); Odette (1881); Fédora (1882, magyarra fordította Zoltán Vilmos); Théodora (1885); Tosca (1887, címszerepét Sarah Bernhard számára irta); Georgette (1887); Marquise (1889); Belle-Maman (1889, Deslandes-dal együtt). Újabban a Thermidor (1891) és Madame Sans-Gene arattak nagy sikert, amelyek közül az első a nemzeti szinházban, a másik a népszinházban került szinre. 1894. jelent meg Ghismonda, legújabban pedig Marcelle (1895, fordította Alexander Bernát) és Spiritisme (1896). Irt S. operette-szövegeket is, amelyekhez Offenbach stb. irtak zenét. S. 1877 óta tagja a francia akadémiának.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is