Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sárkány-ren... ----

Magyar Magyar Német Német
Sárkány-ren... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sárkány-rend

Alapította Zsigmond magyar király és neje Borbála királyné 1408 dec. 12. A rend tulajdonképen már a XIV. sz. utolsó évtizedeiben keletkezett. 1397. egy végrendeletben már előfordul. Előfordul IV. Albert osztrák herceg (1395-1404) egyik pecsétjén is, melyen az osztrák címert egy négylábu sárkány köríti. Sőt a bécsi udvari könyvtár egyik kéziratán, mely 1393. kezdődik és 1415. végződik, az osztrák hercegek címerei mind a S. jelvényeivel vannak díszítve. Zsigmond fent említett oklevele tehát valószinüleg csak a rendnek renovációját jelenti. A rend alapítására a királyt és nejét vallási okok birták, megjegyezvén, hogy a rendet a husziták ellen küzdők részére alapította, még pedig a Szt.-György-lovagok szövetkezetére való hivatkozással, mely rend statutumai 1326-ból valók. A rend jelvényét az oklevélen kivül még Windech Eberhard is leirja. E szerint a jelvény kereszt volt, melyen alul egy sárkány függött. A kereszt hoszszárán «O quam misericors est Deus», harántkarján «Justus et paciens» felirat volt (l. 1. ábra). Horneck krónikájából tudjuk, hogy a rendnek két fokozata volt. Az első fokozat, melynek tagjai csak huszonnégyen voltak, a sárkányt és a keresztet viselte, mig a második csak a sárkányt. EZ utóbbi tagjainak száma korlátlan volt. Újabban Berzeviczy Edmund azon véleményének adott kifejezést (Des Conrad Grünenberg Ritters und Bürgers zu Constanz Wappenbuch 1483. Herausgegeben von Dr. R. Garaf Stillfried-Alcantara und Ad. M. Hildebrand. Görlitz 1875. munkára támaszkodva), hogy a S. tulajdonképeni jelvénye a 2. ábrán látható volt. Az 1. ábrán feltüntetett rendjelvény szerinte csak díszesebb kivitelü változata volt a jelvénynek s azt Zsigmond 1418. a konstanzi zsinat berekesztésekor az ott részt vett fejedelmeknek adományozta. A rendhez való tartozást a címereken rendesen olyanformán jelölték, hogy a paizsot a sárkány körben övezi, de találunk ettől eltérő esete is, igy p. Gara Miklós nádor címerénél 1416-ból, hol a rendjelvény a paizs mellett fordul elő egészen külön. Ily fajta elrendezés azonban nagyon ritka. V. ö. Fejérpataky, A Chapy-család címere és a S. (Turul 1883); Berzeviczky, Adalék a S. ismertetéséhez (u. o. 1893).

[ÁBRA] 1. ábra.

[ÁBRA] 2. ábra.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is