Sárkánygyök
növény
kigyófű vagy apácakonty (növ. Calla L.), a kontyvirágfélék
fajaszakadt füve az északi földgömbön. Tőkéje terjeszkedő, levele szivalaku,
virágburokja, mint a tölcsérvirágé, fehér, bogyója piros, csípős ízü és mérges.
A C. palustris L. (piros vizi bors), szép mocsári fű; kivált az északi vidéken,
É.-Amerikában, helyenkint hazánkban is terem. Mintegy 3 dm. magas. Tőkéje
(radix dracunculi aquatici s. palustris) eleinte fanyar, azután iszonyu csípős
ízü; szédülést, hányást okoz, a test feldagad tőle. Csípős anyaga azonban hamar
eltünik, kivált főzve v. szárítva, azért a svéd, lapp és orosz rozsliszttel keverve
kenyeret süt belőle; emez bobovniknak nevezi. Tőkéjével meg a felaprított
levelével a sertést is hízlalják. L. Kigyó-gyökér.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|