Sárkánypálma

(növ., sárkányliliom, sárkányfa, sárkányvérfa, Dracaena Vand.), pálmanövéső fa v. cserje a liliomfélék családjában, a levélforradások gyűrüzte szárral, bőrnemü szálas-lándsás, nádforma levelekkel összetett ágbogvirágzattal, 1-3 magu bogyóval.

[ÁBRA] Sárkánypálma (Dracaena draco).

Mintegy 40 faja mind a két földségnek forró vidékén terem. A D. draco L. a Kanári-szigeteken 16-24 m. magas; mint a kétsziküek, folytonosan vastagodik. Ága villás, a csúcsán 1-21/2 m. hosszu, 6 dm. széles levelekből alakuló koronája van. Fehér virága 6 dm. hosszu virágzattá egyesül. Törzséből kiszivárgó vörös nedve az igazi sárkányvér. A legynagyobbszerü Teneriffa szigetén Orotava kertjében állt. Magassága 23,5 m., kerülete 14,8 m. volt. Már a sziget elfoglalásakor (1492) ilyen vastag volt. Minthogy igen lassan nő, néhány (5-6) ezer évesnek becsülték. 1868. hatalmas vihar tönkre tette. A guanch nép szentségnek tartotta. K.-Indiában nem honos, de Sokotora szigetének a sárkányvér a legkiválóbb kiviteli cikke. Nálunk üvegházban, Dél-Európában a szabadban is díszlik. Gyántája törékeny, szagtalan és íztelen, pora vérszinü. Alkoholban, kövér és párolgó olajban, valamint alkáliákban piros szinü folyadékká oldódik. Ma fogpornak, fogtinkturának, összehúzó sajátságánál fogva a könnyen vérző foghúsra is alkalmazzák, lakk és asztalosmáz is lesz belőle. A S. sárkányvére v. apró gömböcske, melyet egyenkint v. soronkint nádlevél közé pakolnak, vagy hosszabb szálas alakja van, ugyanazon levél közé helyezve, vagy végre nagyobb alaktalan massza. A görög nép Indiából kapta. Drága vörös festéket és tintát csinált belőle. A D. terminalis L. K.-Indiában meg a D-i tenger szigetein nő, de termesztik is. Gyökere orvosság, de forró kő között megsütve étel. Csak mintegy 3 m.-nyi szára sövénynek, határjelzőnek, levele házfedésnek v. pakolónak használatos. Üvegházban is tartják. A S. fajai termek díszének is nagyon kapósak, azért vele kereskedni is szoktak. Ilyen a D. marganita Lam., D. stricta Sims, D. Betschleriana Göpp., D. umbraculifera Jaqcq., D. arborea C. Koch et Bouché, D. (Aletris) frangrans L.

Forrás: Pallas Nagylexikon