Sármány
(állat, Emberiza L.), a kúpcsörü pintyfélék egyik neme.
Jellemzi őket, hogy felső kávájuk az alsónál keskenyebb, hátsó ujjuk karma
rövidebb az ujjnál; evező tollaik közül az első négy hosszabb és az elsőnek
külső zászlója szűkített. fajai a palearktikus régióban élnek és különösen
bokros helyeken, erdőszéleken szeretnek tartózkodni. 28 faja ismeretes, melyek
közül hazánkban a következő 6 él: A citrom-S.(E. citrinella L.) közönséges,
helyet változtató madár. Télen csapatokba verődve felkeresi az emberlakta vidékeket
is. Feje, nyaka és hasa sárga, a tojónál foltos. Háta vöröses-szürke, sötétebb
foltokkal. Hossza 17, szárnyh. 8,5, farkh. 7 cm. - A kerti S. (l. o.). - A cia
S. (E. cia L.) költözködő madár, mely főleg Magyarország D-i részeiben nem
ritka. Egyszinü rozsdabarna, a tojónál feketés-barna gerincfoltokkal. Az öreg
him feje, nyaka és melle hamuszürke. - A szürke S. (E. miliaria L.) szine
hamuszürke, csapótollai sötétbarnák és kivévén a kormánytollakat, fehér
végfoltuak. Csőre és lába sárgás. Magyarországban mindenütt közönséges,
helyenként áttelelő madár. - A közönséges nádi S. (E. schoeniclus L.), mely
nádasainkban igen gyakori. Hazánkban helyenként át is telel. Háta
vöröses-barna, sárga tollszegélyekkel, hasa fehéres, sötétebb gerincfoltokkal.
- A vastagcsőrü nádi S. (E. palustris Sav. = E. intermedia Mich.) az előbbihez
hasonlít, csakhogy csőre feltünően vastag. Költözködő madár. Előfordul
Magyarország közép és déli részeiben májustól augusztusig.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|