Sárosi várispánság

az okmányokban 1251. évben kezdődik, de épp az oklevelekből következtetve, már régebben is megvolt, mindazonáltal egy területre, mint jogkörre nézve folyton megkülönböztetendő Sáros vármegyétől (l. o.). Területéhez tartoztak: Fölszilva, Komlós, Gregurfölde, Sebes és Újfalu (ma Pécs-Újfalu), valamennyi Sáros vármegyében. Komlóst IV. Béla király 1259. Gyármánnak Visibor fiának, Bánó József (l. o.) ősének adományozta, ugy azonban, hogy a vár tartozékából kiutalványozott földekben a királyi jog továbbra is fennmaradt. Fölszilvát 1270. Tobias comes kapta V. Istvántól, Geregurföldét (Gergellaka?) Miskolczi Péter és Sándor Kún Lászlótól. Sebest III. Endre az olasz eredetü Svethónak (Péch-) Újfalut Róbert Károly 1322. az Ákos nemzetségbeli Mychknek adta és igy a várispánság földjei az Anjouk alatt már csak visszapillantáskép szerepelnek. 1327-ben a Perényiek a királytól megbizást kaptak az idegen kézen lévő várföldek visszaszerzésére, de az akció eredményéről említést sehol sincs. V. ö. Pesty Fr., A magyarországi várispánságok története.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Sáros vármegye