Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
saru clam
saru clamp
saru rocker
saru tag

Magyar Magyar Német Német
Saru... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Saru

híd- és egyéb tartószerkezeteknek az alkotó része, amely ezeknek a szerkezeteknek az őket alátámasztó építményre (hídfő, pillér, fő fal stb.) való támaszkodását közvetíti. a támaszkodás ily közvetítésére azért van szükség, mert a tartószerkezetek részint megterheltetésük, részint a hőmérséklet ingadozása következtében alak- és hosszváltozásokat szenvedtek (behajolnak, kiterjednek vagy összehúzódnak stb.), s ha a támaszkodó tartórészek közvetlenül nyugodnának az alátámasztó építményen, akkor mozgásuk által azt rongálnák, sőt esetleg szilárd fennállását is veszélyeztetnék. A S. rendeltetése tehát az említett mozgásokat a tartószerkezetektől oly módon fölvenni, hogy e mozgásokból az alépítményre semmi se jusson. Legnagyobb jelentősége van a S.-nak nagyobb vasszerkezeteknél, amelyeknél az említett mozgások nagy mértéküek és nagy erőt képviselnek. A S.-nak rendeltetéséhez képest vannak 1. olyan részei, amelyek a tartószerkezettel állanak összeköttetésben, s igy a szerkezettel együtt mozognak (S.-felsőrész); 2. olyanok, amelyek az alépítménnyel vannak szilárdan egyesítve, tehát nem mozoghatnak (S.-talp, S.-alsórész) és 3. a mozogható és a mozdulatlan részek közé beiktatott oly szerkezeti elemek, amelyek az 1. alatt említett S.-részeknek a 2. alatt említettekhezképest való elmozdulását közvetítik. illetve lehetővé teszik. Igy, ha a S.-felsőrész és a megfelelően kiképzett alsó rész közé csuklót vagy billenőt helyeznek, akkor mód van adva arra, hogy a szerkezet behajlása megtörténhessék a nélkül, hogy a tartóvégek ebből előálló elferdülése az alépítményre bárminő hatással is legyen. ha pedig egy hosszirányban tovább gördíthető hengersort (u. n. hengerszekeret) tesznek a S.-lap és a tartóval összekötött S.-rész párhuzamos lapjai közé, akkor e hengerszekér gördülése által módban adva az alátámasztott tartórésznek az alépítménytől független hosszirányu elmozdulására. A hengerszekeret por stb. ellen rendesen egy bádogköpennyel védik (S.-Köpeny). Kisebb szerkezeteknél a S.-nak fönt 3. alatt említett alkotó részei (sőt néha az 1. alatt említettek is) elmaradhatnak, és pedig a csuklók vagy billenők teljesen mellőzhetők, a hengerszekér helyett pedig csúszó lapok alkalmazhatók; ez utóbbiak vagy ugy, hogy a S. felső része vagy pedig (egészen kis szerkezeteknél) ugy, hogy maga a tartó-vég csúszik az alsó részen, illetőleg a talpon. Ha a S.-t a hosszirányu elmozdulást közvetítő elemek nélkül készítik, akkor az illető tartó-vég szoros összeköttetésbe jön az alépítménnyel és ahhoz képest hosszirányban el nem mozdulhat. Az ilyen S.-t álló vagy fix S.-nak nevezik, ellentétben a csúszólapos vagy hengerszekeres mozgó S.-val. Ha valamely szerkezetnek összes alátámasztásait mozgó S.-val látnák el, akkor bizonytalan volna, hogy a hosszirányu elmozdulásból mennyi jut az egyik s. helyére és mennyi a többiére; ezért az alátámasztások közül egyet rendesen álló S.-val készítenek, hogy azután a többi alátámasztásoknál előállható hosszváltozásokat már eleve teljes határozottsággal ki lehessen számítani s S.-t ennek megfelelően szerkeszteni.

[ÁBRA] 1. ábra.2. ábra.

Az 1. ábrában t egy két-alátámasztásu tartót, A az alátámasztó építményt jelenti; ezek közt van a tartó egyik végénél M mozgó S., a másiknál F fix S. Ezeknek részei: f a S. felső része, amely ugy M-nél, mint F-nél a tartóval áll szilárd összeköttetésben, c a csukló, a a S. alsó része és t a S.-talp. E két utóbbi alkotó rész az álló S.-nál egy testet képezhet, mig a mozgó S.-nál csupán t függ össze az alépítménnyel, a pedig átveszi a tartó mozgásait. A mozgást az a és t közé iktatott h hengerszekér közvetíti. A 2. ábra mutatja

milyen helyzetbe kerülnek a S.-k, ha a tartó a megterhelés és a hőmérsékletváltozás következtében behajlik és hosszát (d mérettel) megváltoztatja. Ezek az ábrák gerenda-tartós szerkezet S.-it ábrázolják (l. Tartó). Ív- és függőtartóknál e tartórendszerek különleges alátámasztási, illetőleg felfüggesztési és lehorgonyzási módjaihoz képest megfelelően más szerkezetü és elrendezésü S.-kat alkalmaznak.

S. mint öltözetdarab, l. Lábbeli és Magyar viselet.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is