Sásfélék

(növ., Cyperaceae, palkafélék), egyszikü családja a pelyvás füveknek. Pázsittermetü, gyakran többnyáréltü füvek. Száruk háromszögletü, levelük háromsoros keskeny, hüvelyező, a hüvely zárt cső. Virágzatjuk ecset, gömb v. összetett füzér. Virágpelyvájuk csak egy, leplük nincs vagy sertékből alakul s a gyapjufűé terméséréskor mint hosszu gyapju buvik ki. A termés egymagu szem, a mag fehérjében sok keményítő, a fenéken pedig nagyon kis csíra van. A S. mintegy 2000 fajt foglalnak össze, az egész földnek leginkább nedves, mocsara helyin nőnek, de a fajok, valamint az individuumok száma is az északi mérsékelt vidéken a legnagyobb. A mocsaras helyen mint csátéfű v. savanyufű sereglenek össze. Különösen hasznos növény kevés van köztük, mezőgazdaságilag lassanként a mocsarakat kiszárítják, hulladékjukból pedig tőzeg lesz. Európa déli részén a Cyperus esculentus L. nevezetes, mert cukor- és olajtartalmu gumóit (l. Iszapsás) értékesítik. A geologia harmadkorából a sás, iszapsás meg a Cyperacites Schimp. ismeretes. Ide tartozik a káka, lápszövő stb. V. ö. Böckeler, Die Cyperaceen des königlichen Herbariums zu Berlin (a Linnaea-ban, új sorozat 2. stb. köt.); Kunth, Caricineen, Scripeen, Cyperaceen stb. (Berlin 1837-41).

Forrás: Pallas Nagylexikon