Sassari

(Saxarum), az ugyanily nevü tartomány és járás fővárosa, érseki székhely, 16 km.-nyire az Asinarai-öböltől, a Serrasecca lábánál, a Rosello völgyében, olaj- és gyümölcsfa-ligetek közt, vasút mellett, (118) 31 596, az 1893-iki becslés szerint 41 200 lak., gabona-, sajt-, juh- és kecskebőr-, kiválóképen pedig olajkereskedéssel. Az öt részre osztott városnak még megvannak a genovai uralom idejében épített körfalainak romjai, de szép, modern részei is. Jelentékenyebb épületei: a San Nicolo székesegyháza barok homlokzattal, az 1802. itt elhunyt Maurienne hercegnek, I. Viktor Emánuel fitestvérének síremlékével; a Della Trinita, a Sta Maria de Betlem restaurált temploma a pisai uralom kirából való régi gót homlokzattal; a gót Palazzo Giordano, a Palazzo Provinziale Sciuti falfestményeivel; a Palazzo Civico; a Palazzo del Duca; az új szinház; a kollégium. A várost ékesíti még Azuni jogtudós szobra. Az 1556 óta fennálló, de gyér látogatottságnak és azóta monstanig fennáll, de gyér látogatottságnak örvend. Az egyetemnek van jogi és orvosi fakultása, gyógyszerésziskolája, könyvtára (35 973 köt., 207 kézirat), több klinikája és egyéb intézete. S. kikötőhelye Porto Torres (a római Turris Lobyssonis), az Asinarai-öböl mellett, 3228 lak., a XIII. sz.-ból való San Gavino nevet viselő bazilikával, amelyben 28 antik oszlop van, egy római híddal és sziklasírokkal. Porto Torres a Livorno, Genova és Bastia közt közlekedő olasz hajók állomása. S. 1294-től 1323-ig független köztársaság volt, de ezután a pisaiak hatalmába került és Szárdinia sorsában osztozkodott.

Forrás: Pallas Nagylexikon