Saturnalia
(lat.), ősrégi latin népünnep, mely a hagyomány szerint
annak a boldog aranykornak emlékezetét rejtette, mely Saturnusnak (l. o.)
uralkodása alatt volt a világon. Évforduló ünnep volt, melynek napja dec.
17-ére esett, de az egész ünnep teljes egy hetet vett igénybe. Régóta megülték,
de szabályozása a császárok korába esik. Augustus 3 napot engedett, Tiberius és
Caligula is megtoldották egy-egy nappal. Az egész idő alatt teljes munkaszünet
és korlátlan jókedv uralkodott. A gazdagok a szegényeket megvendégelték, a
rabszolgák láncait leszedték, a cselédek az uraság asztalához ültek. A gazdagok
rózsával koszoruzták fejüket, a családtagok apró ajándékokkal kedveskedtek
egymásnak (akár csak a mai karácsonyi ajándékok). A császárok a népnek
mulatságáról is gondoskodtak: cirkuszi versenyek, gladiátorjátékok és alakos
felvonulások követték egymást, melyek a bolondok ünnepe, karnevál és más
ünnepek ősképéül tekintendők. V. ö Kont J., A S. (Egyet. Phil. Közl. V.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|