Saturnalia

(lat.), ősrégi latin népünnep, mely a hagyomány szerint annak a boldog aranykornak emlékezetét rejtette, mely Saturnusnak (l. o.) uralkodása alatt volt a világon. Évforduló ünnep volt, melynek napja dec. 17-ére esett, de az egész ünnep teljes egy hetet vett igénybe. Régóta megülték, de szabályozása a császárok korába esik. Augustus 3 napot engedett, Tiberius és Caligula is megtoldották egy-egy nappal. Az egész idő alatt teljes munkaszünet és korlátlan jókedv uralkodott. A gazdagok a szegényeket megvendégelték, a rabszolgák láncait leszedték, a cselédek az uraság asztalához ültek. A gazdagok rózsával koszoruzták fejüket, a családtagok apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak (akár csak a mai karácsonyi ajándékok). A császárok a népnek mulatságáról is gondoskodtak: cirkuszi versenyek, gladiátorjátékok és alakos felvonulások követték egymást, melyek a bolondok ünnepe, karnevál és más ünnepek ősképéül tekintendők. V. ö Kont J., A S. (Egyet. Phil. Közl. V.).

Forrás: Pallas Nagylexikon