Savary, Anna János Mária René
(ejtsd: szavari), Rovigói herceg,
francia tábornok, szül. Marcqban (Ardennes) 1774 ápr. 26., megh. 1833 jun.
2-án. 1790. lépett a hadseregbe s Custine, Pichegru és Moreau alatt mint
kapitány és később mint őrnagy vett részt a rajnai hadjáratokban. Mint Desaix
segédtisztje részt vett az egyiptomi expedicióban s Egyiptomból visszatérve,
küzdött a marengói csatában, mire Bonaparte dandártábornokká nevezte ki. 1802.
az első konzul a titkos rendőrség vezetését bizta rá. Ebben az állásban nagy buzgóságot
és szolgalelküséget tanusított. Elnöke volt a hadi törvényszéknek, mely Enghien
herceget halálra itélte. 1807. mint az 5. hadtest parancsnoka az eylaui ütközet
után födözte Varsót s Osztrolenkánál az oroszok fölött győzelmet aratott. A
friedlandi csata után Napoleon rovigói herceggé s Kelet-Poroszország
kormányzójává nevezte ki. 1810-14-ig mint rendőrminiszter működött. Napoleon
visszatérése után Elba szigetéről pairré és a csendőrség parancsnokává
neveztetett ki s midőn a 100 napos uralomnak vége lett, ő is követni akarta a
bukott császárt Szt.-Ilona szigetére, de az angolok Maltába vitték, honnan S.
1816 ápr. Szmirnába menekült. Innen 1817. Ausztriába s 1819. Párisba ment s
önként jelentkezett a törvényszék előtt, hogy az Enghien herceg kivégeztetése
miatt ellene emelt vádakra feleljen. Felmentvén, régi méltóságát és címeit
visszanyerte mire 1823-ban Rómába távozott. A juliusi forradalom után Lajos
Fülöp 1831 dec. 1. az algeriai hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Emlékiratai
(Mémoires, Páris 1828, 2 köt.) kora történelmének nem egy pontjára világot
vetnek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|