Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sayn und Wi... ----

Magyar Magyar Német Német
Sayn und Wi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sayn und Wittgenstein

hajdani grófság a német birodalom vesztfáliai kerületében; területe 1376 km2; Hachenburgból és Alterkirchenből állott; az első most Hessen-Nassauhoz, a másik a rajnai tartományhoz tartozik. A Sayn grófi nemzetség már 1133. kimutatható, férfiága azonban már 1246. II: Henrikkel kihalt. Henrik és Godofréd 1264. a birtokokat Sponheim, Starkenburg és Sayn grófságokra osztották fel. Godofréd két fia: János és Engelbert 1294. két ágat alapítottak, egy öregebbet (Sayn) és egy ifjabbat (Homburg és Vallendar). Az öregebb 1606. halt ki; a birtokjog az ifjabbra jutott. 1607. Lajos gróf három fia a birtokok felosztásánál megalapította a ház három fő ágát. Az első fő ág, a Sayn-Wittgenstein-Berleburg-nemzetség, melyet György alapított, 1694. három külön ágra osztott. A Sayn-Wittgenstein-Berleburg-ág 1792. birodalmi hercegi méltóságot nyert; 1821-ben 100 000 tallélért Poroszország esküdt ellensége, leginkább előidézte Nassaunak fonák helyzetét, amelynél fogva Nassaut 1866. Poroszország javára lemondott földesúri jogosítványairól. Ez ágból való volt Ágost herceg (szül. 1788 márc. 6., megh. 1874 jan. 6.), aki mint Poroszország esküdt ellensége, leginkább előidézte Nassaunak fonák helyzetét, amelynél fogva Nassaut 1866. Poroszország birtokában vehette. Fia Emil herceg (szül. 1824 ápr. 21., megh. 1878 szept. 16.) orosz tábornok; Souvenirs et correspondance (2 köt., Páris 1889) c. könyvet irt. A ház jelenlegi feje és szeiora Albrecht herceg, szül. 1834. márc. 16. A Sayn-Wittgenstein-Karlsburg ág 1861. halt ki. A harmadik ág, a Sayn-Wittgenstein-Ludwigsburg-ág 1834. Poroszországtól a hercegi címet kapta: a család feje: Sztaniszló herceg (szül. 1872 szept. 23.), aki jogot nyert arra, hogy magát Sayn-Wittgenstein-Sayn hercegnek nevezhesse. A második fő ág: Sayn-Wittgenstein-Sayn két mellékágra: Sayn-Wittgenstein-Hachenburg- és Sayn-Wittgenstein-Altenkirchenre oszlik; az utóbbinak magva szakadt. A harmadik fő ág: Sayn-Wittgenstein-Hohenstein 1804. birodalmi hercegséget nyert. A család jelenlegi feje Lajos herceg (szül. 1831 nov. 20.), aki a porosz urak házának tagja. V. ö. Dahlhoff, Geschichte der Grafsachaft Sayn (Dillenburg 1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is