Sayn und Wittgenstein
hajdani grófság a német birodalom vesztfáliai kerületében;
területe 1376 km2; Hachenburgból és Alterkirchenből állott; az első
most Hessen-Nassauhoz, a másik a rajnai tartományhoz tartozik. A Sayn grófi
nemzetség már 1133. kimutatható, férfiága azonban már 1246. II: Henrikkel
kihalt. Henrik és Godofréd 1264. a birtokokat Sponheim, Starkenburg és Sayn
grófságokra osztották fel. Godofréd két fia: János és Engelbert 1294. két ágat
alapítottak, egy öregebbet (Sayn) és egy ifjabbat (Homburg és Vallendar). Az
öregebb 1606. halt ki; a birtokjog az ifjabbra jutott. 1607. Lajos gróf három
fia a birtokok felosztásánál megalapította a ház három fő ágát. Az első fő ág,
a Sayn-Wittgenstein-Berleburg-nemzetség, melyet György alapított, 1694. három
külön ágra osztott. A Sayn-Wittgenstein-Berleburg-ág 1792. birodalmi hercegi
méltóságot nyert; 1821-ben 100 000 tallélért Poroszország esküdt ellensége,
leginkább előidézte Nassaunak fonák helyzetét, amelynél fogva Nassaut 1866.
Poroszország javára lemondott földesúri jogosítványairól. Ez ágból való volt
Ágost herceg (szül. 1788 márc. 6., megh. 1874 jan. 6.), aki mint Poroszország
esküdt ellensége, leginkább előidézte Nassaunak fonák helyzetét, amelynél fogva
Nassaut 1866. Poroszország birtokában vehette. Fia Emil herceg (szül. 1824 ápr.
21., megh. 1878 szept. 16.) orosz tábornok; Souvenirs et correspondance (2
köt., Páris 1889) c. könyvet irt. A ház jelenlegi feje és szeiora Albrecht
herceg, szül. 1834. márc. 16. A Sayn-Wittgenstein-Karlsburg ág 1861. halt ki. A
harmadik ág, a Sayn-Wittgenstein-Ludwigsburg-ág 1834. Poroszországtól a hercegi
címet kapta: a család feje: Sztaniszló herceg (szül. 1872 szept. 23.), aki
jogot nyert arra, hogy magát Sayn-Wittgenstein-Sayn hercegnek nevezhesse. A
második fő ág: Sayn-Wittgenstein-Sayn két mellékágra:
Sayn-Wittgenstein-Hachenburg- és Sayn-Wittgenstein-Altenkirchenre oszlik; az
utóbbinak magva szakadt. A harmadik fő ág: Sayn-Wittgenstein-Hohenstein 1804.
birodalmi hercegséget nyert. A család jelenlegi feje Lajos herceg (szül. 1831
nov. 20.), aki a porosz urak házának tagja. V. ö. Dahlhoff, Geschichte der Grafsachaft
Sayn (Dillenburg 1874).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|