Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Sayous, Edu... ----

Magyar Magyar Német Német
Sayous, Edu... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Sayous, Eduárd

(ejtsd: szejú) Francia történetiró, szül. Genfben 1842-ben. 21 éves korában már tanár volt a versaillesi liceumban; 1863. Párisba került a Charlemagne-liceumhoz, hol a történelmet tanította. A mellett irodalomtörténettel is foglalkozott. Kora ifjuságától kezdve vonzalmat érzett a magyar nyelv és irodalom iránt; Petőfi költeményei pedig arra birták, hogy (1867) tanulmányozni kezdje nyelvünket. 1868. Magyarországba jött, s midőn 1870. látogatását ismételte, már folyékonyan beszélte nyelvünket. Társadalmi és politikai viszonyainkról Párisban előadásokat tartott és sokat tett, hogy a franciáknak a magyarokról helyesebb képet nyujtson. Az 1870-71-iki német háboru idején, midőn iskolája zárva volt, Svájcban tartott hazánkról felolvasásokat. 1872. megirta a Histoire des Hongrois et de leur littérature politique de 1790-1815, melyért a Kisfaludy-Társaság tagjai közé választotta. 1875. a montaubani teologiai főiskolához nevezték ki, ahol 1885-ig működött. 1877. kiadta a 2 kötetnyi Histoire générale des Hongrois címü becses munkát, mely alapos buvárkodás és tanulmány alapján készült és ízléses alakban tartalmazza hazai történetünket. Molnár Antal e munkát magyarra fordította (Budapest 1884, új kiad. 2 köt.), Fraknói pedig előszót mellékelt a fordításhoz, melyben S. érdemeit hangsúlyozta. 1875. a magy. tud. akadémia külső tagnak választotta. 1886 óta a besançoni egyetemen az ókor és középkor történetének tanára. Az ezredévi ünnep alkalmából a Revue de Parisba rólunk és kiállításunkról rokonszenves értekezést tett közzé. Munkái közül említendők: La France de St. Louis d'apres l'épopée nationale (1866); La croisade de Constantinople (Bibl. univers. et Revue suisse. III: série, 33. köt.); Jésus-Christ d' apres Mahomet (Páris 1880); Les deux révolutions d'Angleterre 1603-1689. et la nation anglaise au XVIIe siecle (u. o. 1881); Les Déistes anglais et le christianisme 1696-1738. (u. o. 1882); Le général G. H. Dufour (Genf 1884); Villehardouin, du caractere moral de sa shronique (a francia akadémia értekezéseiben. 125. (1886); Les idées musulmanes sur le christianisme (Biblioth. univers. et Revue suisse 1888, juliusi füzet); Études sur la religion romaine et le moyen-âge oriental (Páris 1889); Le cardinal Buonvisi nonce a Vienne et la croisade de Bude (francia akadémia és külön lenyomatban, 1889, Fraknói nyomán); Un voyage a Budapest (Bibl. univ. et Revue suisse 1889 márc.); La nation anblaise az XVIe siecle (Páris 1891). Megjelentek még tőle magyar fordításban: A mongolok betörése Magyarországba, ford. Takács István; A magyar történelem kútforrásai, ford. ifj. Szinnyei József.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is