Schack

Béla, filologus és kereskedelemügyi iró, szül. Miskolcon 1859 jul. 11. Középiskolába Miskolcon, Kassán és Bécsben járt, felsőbb tanulmányait ugyancsak Bécsben és Budapesten végezte, ahol előbb doktorátust, majd középiskolai tanári vizsgálatot is tett. Tanár volt Miskolcon, Kassán, Pozsonyban, ahol megalapította a Kereskedelmi Szakoktatás címü havi folyóiratot, mely az 1894. alakult kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesülete tulajdonába ment át, s mint annak organuma a hazai ez irányu szakoktatás központi közlönye lett. 1894. a budapesti kereskedelmi akadémia tanárává választották meg. Ismereteit és tapasztalatait Francia-, Német-, Olaszországban és Svájcban tett tanulmányútjain bővítette. Tagja volt az ezredéves kiállítás jury-jának. Önálló művei közül említendők: Meisterwerke der bildenden Kunts (Szendrei János után magyarból, I. és II. kötet); Albrecht Dürers Leben und Werke (Szendrei János után, Franklin 1886); A Strum- és Drangkorszak frámaköltészete (német irodalomtörténeti tanulmány, Budapest 1886); Vezérfonal a francia nyelv beszélésére (Pozsony 1887, 2. kiad. Varga Bálint dr.-ral, Francia beszédgyakorlatok címen); Az élet meséiből (rajzok és elbeszélések, Budapest 1888); Kereskedelmi iskoláink a millennium esztendejében (Almanach, kiadja a kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesülete, 1896). Azonkivül több tankönyv. E lexikonba német irodalmi életrajzokat irt.

Forrás: Pallas Nagylexikon