Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schadow... ----

Magyar Magyar Német Német
Schadow... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schadow

Gottfried János, német szobrász, szül. Berlinben 1764 máj. 20., megh. u. o. 1850 jan. 27. Berlinben Tassaert szobrásznak volt tanítványa, azután Olaszországban az ókori szoborműveket tanulmányozta, majd visszatérve Berlinbe, 1788. udvari szobrász, 1805. az akadémiának rektora, 1816. igazgatója lett. Első jelentékeny műve a fiatal von der Mark gróf síremléke a berlini Dorottya-templomban (1790), ezt követték: a berlini brandenburgi kapun levő négy lovas, rézből trébelt diadalkocsi; néhány dombormű a berlini királyi palotában; Nagy Frigyes márványszobra Stettinben; Zieten tábornok hires szobra (márványból a lichterfeldei hadapródiskolában, bronzból Berlinben); Tauentzien tábornok emlékszobra Boroszlóban; egy nyugvó leány márványszobra (berlini nemzeti képtár); Armin dessaui fejedelem bronzszobra Berlinben; Luther emlékszobra Vittenbergában stb. Hires német uralkodók, tudósok és költők mellszobrainak nagy számát is elkészítette, melyek közel a legtöbb a regensburgi Walhallában van elhelyezve. Irodalmi művei: Wittenbergs Denkmäler der Bildnerei, Baukunst und Malerei (Vittenberga 1825); Polyklet, oder von den Massen des Menschen nach dem Geschlecht und Alter (Berlin 1834, 5. kiad. u. o. 1886); Nationalphysiognomien (u. o. 1835); Kunstwerke und Kunstansichten (u. o. 1849). Leveleit és különféle cikkeit Friedländer adta ki Aufsätze und Briefe címmel (Düsseldorf 1864, 2. kiad. Stuttgart 1890). V. ö. Dobbert, Gottfried S., Vortrag (Berlin 1887). - Fia Rudolf, szül. Rómában 1786 jul. 9., megh. u. o. 1822 jan. 31. Atyjánál tanulta a szobrászatot, majd Rómában Canovának és Thorwaldsennek volt tanítványa. Művei többnyire antik tárgyu és fölfogásu alakok. Ennek öccse Godenhaus Frigyes Vilmos, festő, szül. Berlinben 1789 szept. 6-án, megh. Düsseldorfban 1862 márc. 19. Először atyjának, azután Weitsch festőnek volt tanítványa, majd 1810. Rómába kerülvén, Comellius, Overbek és Veit társaságába került és ő is az u. n. nazarénus irány hive lett. A római Casa Bartholdy számára festett két bibliai jelentet: Jákobnak elhozzák József véres köntösét és József a börtönben, melyek most a berlini nemzeti képtárban vannak. 1819. a berlini művészeti akadémia tanára, 1826. a düsseldorfi akadémia igazgatója lett. Nem volt nagy alkotó tehetsége, de Corneliusszal ellentétben nagy gondot fordított az olajfestés technikájának föntartására és ebben a tekintetben tanítványai, főleg Hildebrandt, Hübner, Lessing és Sohn, sokat köszönhettek neki. Irodalmi munkái: Über den Einfiuss des Christentums auf die bildende Kunst (Düsseldorf 1843) és Der moderne Vasari. Erinnerungen aus dem Künstlerleben (Berlin 1854) címü elbeszélés. V. ö. Hübner, S. und seine Schule (Bonn 1869).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is