Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schaffhause... ----

Magyar Magyar Német Német
Schaffhause... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schaffhausen

(franc. Schaffhouse), 1. Svájc egyik kantonja Baden nagyhercegség, Zürich és Thurgan közt, a Rajna jobb partján, 3 egymástól elszakított darabból áll, amelynek egyike badeni, másika zürichi területbe van beékelve, mind a háromnak területe együtt véve összesen 294 km2. DNy-ról ÉK-i irányban a Jura végső ágai vonulnak át rajta; DNy-on van a Klettgaui-hegység, amely 600 m.-nél magasabbra sehol sem emelkedik; É-on van a magaasabb Randen, amelynek két lánca egymást keresztben metszi s amely S.-i területen, a Hohe Randenban (914 m.) éri el a legnagyobb magasságát. Miként a Jurában, a hegyek itt is nagyobbára fensíkokká szélesednek ki. A fő folyó a Rajna, amely itt alkotja ismeretes vizesését és itt veszi föl a Bibert, Mühlebachot és Wutachot. Az éghajlat enyhébb a Rajna mellett, s e zord a hegyek közt és mindenütt nedves. A talaj különösen a Klettgauban termékeny. Az összes területnek 95,5%-a termő föld; ebből esik 114,3 km2 az erdőkre, 10,6 a szőllőkre, 156 szántóföldekre, kertekre, rétekre és legelőkre. A mezőgazdaság gabonát, gyümölcsöt és bort bőven szolgáltat. 1893-ban 1106 ha.-on 54, 511 hl. bor termett 1 829 185 frank értékben. A mesterséges haltenyésztés nagy gondozásban részesül. A bányászat csupán gipszet, mész- és homokköveket és végre agyagot szolgáltat. A lakosok száma 1880-ban 38 348, 1888-ban 37 876 (18 016 férfi, 19 860 nő), 1 km2-re 129 volt, az 1888-iki lakosságból 32 887 evangelikus, 4813 kat. és 26 izraelita a többi egyéb felekezetbeli vagy felekezet nélküli; anyanyelvre nézve 37 599 német, 141 francia és 85 olasz. A születések száma 1892-ben 1026, a házasságoké 257, a halálozásoké 734. Az ipar, amióta a Rajna erejét fel tudják használni, igen nagy lendületet vett; fő ágai: a gép-, vagon-, fegyver-, vas- és acélszerszámgyártás, gyapju- és pamutfonás, papiros-, óragyártás, szalagkészítés és kémiai ipar. A forgalom szolgálatában áll több vasúti vonal és a konstanz-S.-i hajóvonal. A Rajna vizesése a turistaforgalmat mozdítja elő nagy mértékben. Az alkotmány (1876-ból, utoljára módosíttatott 1895.) demonkratikus. A törvényhozó testület a nagy tanács (minden 500 lakosra egy tag), a végrehajtó hatalom az 5 tagu kormánytanács. 1000 szavazó polgár kivánságára minden törvényjavaslat a nép elé terjesztendő, amely szavazatával azt elvetheti és ugyancsak 1000 szavazó polgár együtt véve új törvényt javasolhat. Minden községnek van békebirája, minden járásnak törvényszéke; a legfőbb birói hatalom a főtörvényszék, amely a nagy tanácsnak felelős. Az iskolaügy igen rendezett. 1893. volt 36 népiskola 122 tanítóval és 6384 növendékkel, 8 reáliskola 37 tanárral és 806 tanítvánnyal, 1 gimnázium, 1 ipariskola, 19 felsőbb népiskola. A kanton jövedelme 1893-ban 1,46, a kiadás 1,37 millió, a vagyon pedig 12,21 millió frank. Közigazgatási szempontból a következő járásokra oszlik: Obeerklettgau (3557 lak.), Unterklettgau (4377), Reyath (4112), S. (18 648), Schleitheim (4047) és Stein (3135).

2. S., az ugyanily nevü kanton a járás székhelye a Rajna jobb partján, amelynek itt vannak a Lächen nevü sellői, 395 km.-nyi magasban, vasút mellett, szőllőkkel és erdőkkel borított halmok között, (1888) 12 402 lak., vas- és acélárukészítéssel, gépgyártással, matematikai és fizikai eszközök, órák készítésével, trikó-, gyapjuszövéssel és kötőszerkészítéssel, muzeummal, amelyben a városi könyvtár (30 000 kötet), a természetrajzi és régiséggyüjtemény van elhelyezve, gimnáziummal, árva- és kórházzal. S.-ben számos a XVI. és XVII. sz.-ból eredő, erkélyekkel. tornyokkal, faragványokkal és freskókkal díszített régi ház. Jelentékenyebb épületei: a münster, korai román bazilika (XI. sz.), a gót ízlésü Szt.-János-templom kitünő orgonával, a városháza, az Imthurneum, amelyben szinház, zeneiskola és kiállítási termek vannak és amelyet S. szülötte Imthurn londoni bankár ajándékozott a városnak. A város K-i végében egy dombon áll egy több emeletes kerek torony 5 m. vastag falakkal, amelyet 1564-82. építettek és újabban restauráltak. A város Ny-i végében van a Fäsenstaub nevü sétahely Müller történész szobrával. DNy-ra S.-től Lauffennél van a Rajna-vizesés (l. Rajna).

Történelem. S. kanton történelme lényegében ugyanaz mint a városé. S. város 1050. a minden szentekről elnevezett apátság alapításával tett szent nagyobb fontosságra és róla a XII. sz.-ban már mint városról tesznek említést, amely későbben birodalmi közvetetlenségre is szert tett. 1330. azonban a német birodalom a várost a Habsburgoknak zálogba adta, akiknek uralma alól 1415. váltotta ki magát; 1454. pedig, midőn a Habsburgok újra szorongatták, a svájci szövetséghez csatlakozott és 1501. a szövetségbe föl is vétetett. 1529. elfogadta a reformációt. A XVI. sz.-ban a város a mai kanton területét csaknem egészen megszerezte. 1798. a városnak a környéke feletti uralmát megszüntették és a vidék a függetlenségét visszanyerte, de 1803. a város régi hatalma visszaállíttatott és Stein városra is kiterjesztetett. 1814. a város előjogai még nagyobbakká lettek, ami a vidéken elégületlenséget támasztott és az elégületlenség 1831. lázadássá növekedett és új alkotmány készítésére vezetett, amely már demokratikus volt. Demokratikus irányban fejlődött tovább S. alkotmánya, mig 1876. elfogadták a mai alkotmányt, amelyet 1895. annyiban módosítottak, hogy a népszavazás elrendelését, ami azelőtt fakultativ volt, kötelezővé tették.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is