Schavnik

(Savnik, Scsavnik, Schavnyik), kis község Szepes vármegye szepes-szombati j.-ban, (1891) 985 tót lak., vasúti állomással; a szepesi püspök uradalmának feje, kinek itt kastélya van. S. lakói a juhsajt-gyártást űzik. - Apátságát Kálmán herceg, volt orosz király, 1223. alapította a ciszterci-rendüek számára. Egyháza (mint a ciszterciek megannyi egyházai) a boldogságos Szűz tiszteletére volt avatva. Első szerzetesi Morimunkból (Franciaország) jöttek. Apátja László 1390. az összes magyarországi ciszterci-rendü apátságok felügyelője lőn. 1433. a husziták elpusztították. 1530-1689. az apátság birtokai világiak kezén voltak. 1689. birtokait Széchenyi György váltotta vissza, s az egri jezsuitákra hagyta. Ezek eltörlése után 1776. a birtokokat a szepesi püspökség javadalmához csatolták. V. ö. Rupp, Magyar ország helyrajzi tör. (2 köt., 237;42); Békefi, A ciszterci-rend története; Theiner, Monum. Hung. S. illust. (2 köt., 164-65).

Forrás: Pallas Nagylexikon