Schefer

1. Károly, francia orientalista, szül. Párisban 1820 nov. 16. Tanulmányait a Lous le Grand kollégiumban és a keleti nyelvek iskolájában végezte. 1843-ban konzulátusi tolmács lett Bejrutban, 1844. ugyanilyen minőségben Szmirnában és Lexandriában, 1849. Konstantinápolyban működött. 1859. első titkára és tolmácsa lett a keleti nyelveknek a francia külügyminisztériumban. Jelenleg az École des langues orientales vivantes igazgatója. Munkái: Histoire de l"Asie centale par Mir Abdoul Kerim Boukhary, texte persan (Páris 1876, francia fordítása u. o. 1876); Riza Wouly Khan, relation de l"ambassade au Kharezm, texte persan avec trad. franç. et annot. (u. o. 1876-79, 2 köt.); Sefer Nameh, relation du voyage en Perse, en Syrie, par Nassiri Khosrau (1043-49), teste persan publiée, traduit et annoté (u. o. 1881); Chrestomathie persane, composée de morceaux inédits, avec introduction et notes (u. o. 1883-85); Le discours de la navigation de Jean et Raoul Parmentier de Dieppe, voyage a Sumatra en 1529 (u. o. 1885); L "État de la Perse en 1660, par le P. R. Du Mans (u. o. 1890); Siasset Nameh, traité de gouvernement, par Nizam oul Moulk, vizir du Sultan Seldjoukide Melikchâh, teste persan et trad. français (u. o. 1891-93, 2 köt.); Descripton topographique et historique de Boukhara, par Mohammed Nerchakhy, test persan (u. o. 1892); Petit traité de l"origine des Turcs (u. o. 1895).

2. S. Lipót, német költő, szül. Muskauban 1784 jul. 30., megh. u. o. 1862 febr. 18. Tanulmányai befejezése után Pückler-Muskau herceg birtokainak főigazgatója lett. Majd beutazta Angliát, aztán Bécsbe ment, ahol a gyógyászatot és zenét tanulta. Beutazta Itáliát, Görögországot és Konstantinápolyt. 1820. Muskauba tért vissza, ahol hercegi pártfogója mellett a művészetnek élt. Legnevezetesebb munkája, amellyel hirnevét megalapította, a Laienbrevier (Berlin 1834 s köv., 18. kiad. Lipcse 1884) c. műve, mely a keleti panteizmussal rokon világnézetet költői formában adja elő. Novellái élénk természetképeket nyujtanak, de gyöngébb a jellemfestésük. Nevezetesebb iratai: Gedichte (2 gyüjtemény, Berlin 1811-1813); Novellen (5. köt., Lipcse 1825-29); Neue Novellen (4 köt., u. o. 1831-35); Die Gräfin Uhlfeld (2 köt., Berlin 1834); Gedichte (3. kiad. u. o. 1847); Koran der Liebe (Hamburg 1855). Szomorujátékai: Mohammed II.; Euphrosyne u. Madonna Laura. Válogatott művei (12 köt., Berlin 1846, 2. kiad. 1857). Sakontala operát és egyéb zeneművet is komponált.

Forrás: Pallas Nagylexikon