Schelde

(Escaut, a régieknél Scaldis), folyó Franciaország ÉK-i részében és Belgiumban. Aisne francia départementban Cateletnél, St.-Quentintől 18 km.-nyire ered. Néhány km.-nyire Catelet alatt végződik a st.-quentini csatorna, mely a S.-t hajózhatóvá teszi. A folyó ezután elfolyik Cambrinél, Denainnél, ahol fölveszi a Sellett, Valenciennesnél, ahol a Rhônelle torkollik bele, Condénál, ahol a Hainenal vizével bővül és Château l"Abbaye mellett, ahol balról a Scarpeot veszi fel. Csakhamar ezután bejut Hainaut belga tartományba, érinti Tournait, azután Flandriában Oudenardeot és Gandt, ahol a hajózható Lys ömlik bele és ahol azonkivül két nagy csatorna ágazik belőle Bruges és Terneuzen felé. Gandnál a S. K-nek fordul Dendermonde felé, ahol a Dendert és Rupelmonde felé, ahol a Rupelt veszi fel. Anversnél a tenger áradása idejében 520 m. széles és 14,6 m. mély. Mintegy 26 km.-nyire Anverstől németalföldi területen Bath erősségnél Westerschelde, Hont és Oosterschelde nevü ágakra oszlik. Az első, a fő ág Holland-Flarndria, Dél-Beveland és Walcheren szigetek közt folyik el és Vlissingennél az Északi-tengerbe torkollik; az Oosterschelde pedig Zeeland szigetei közt kanyarog tovább; Bergen-op-Zoomtól D-re töltéssel zárták el és vizét mesterséges csatornán át Dél-Bevelandon keresztül a Maasba és Rajnába vezették át. A folyó egész hossza 400 km., amiből 120 esik Franciaországra, 221 Belgiumra és csak egyik torkolatágát számítva 59 Németalföldre. Hajózható rész 333 km. 1648-tól 1792-ig a hollandok a S. torkolatát elzárták és 1830-ban, midőn Belgium tőle elszakadt, e jogot ismét igénybe vették. A nagyhatalmak unszolására azonban 1839 ápr. 19. kötött egyesség értelmében a S.-n való hajózást szabaddá tették. 1863. azután Belgium is lemondott azon vámokról, amelyeket az idegen hajót után szedett.

Forrás: Pallas Nagylexikon