Schenckendorff

Emil Gusztáv Tódor, porosz képviselő és pedagogus, szül. Soldinban (Neumark) 1837 máj. 21-én. 1867. belépett táviróhivatalnoknak s 1870-71. Metz elfoglalása után átvette az ottani táviróhivatal kezelését, mely állásáról azonban 1876. egészségi okokból lemondott. Ezután Görlitzben telepedett meg, ahol 1878-82. díjtalan városi tanácsos volt; 1882. a Görlitz-Lauban kerületben a képviselőházba választották, ahol a nemzeti szabadelvü párthoz csatlakozott. S. nyilvános működésében különösen a nevelésügyi kérdésekkel foglalkozott. Kezdeményezésére küldött ki Puttkamer közoktatásügyi miniszter 1880. egy bizottságot Dánia és Svédországba az ottani házi és kézi ipar (slöjd) tanulmányozására, amelyhez S. is csatlakozott. 1881. megalapítá Berlinben az ipar fejlesztését szemmel tartó első német középponti bizottságot. 1883. az ifjusági játékok érdekében indított Gürlitzben nagy mozgalmat és a felsőbb oktatás reformját is sürgette. Ennek folytán a közoktatásügyi miniszter 1890 dec. csakugyan tanügyi kongresszust hivott össze Berlinbe, melynek S. is tagja volt. S. több napilapnak és folyóiratnak munkatársa s különösen a pedagogiai és társadalmi kérdésekkel szokott foglalkozni. Önálló munkái közül a nevezetesebbek: Der praktische Unterricht, eine Forderung der Zeit an die Shcule (Boroszló 1880); Durch welches Mittel kann zur Verminderung der Verbrechen und Vergehen beigetragen werden? (Görlitz 1881); Der Arbeitsunterricht auf dem Lande (u. o. 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon