Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schenek... ----

Magyar Magyar Német Német
Schenek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schenek

István (tanádi), kémikus és fizikus, szül. Esztergomban 1830 jul. 3. Bécsben végezte gyógyszerészeti és a felsőbb kémiai tanfolyamot. 1856. a bécsi egyetemen a kémiai tanszék mellett segéd, 1859. a kassai főreáliskola, 1867. a keszthelyi gazdasági felsőbb tanintézett, 1870. a selmeci bányászati és erdészeti akadémia rendes tanára, mely utóbbi minőségben 1892-ig szolgált, amidőn nyugalomba vonult. 1891. a magyar nemességet nyerte, 1889. pedig a magyar tudományos akadémia tagjai sorába választotta. Tudományos munkálkodása igen sokoldalu. Mindazokban a tanintézetekben, melyekben S. működött, működésének maradandó jelét hagyta, már a kémiai osztályok célszerü és korszerü berendezésével és felszerelésével is. A selmeci akadémián a világító gáz hiányának pótlására egy petroleum-étert fejlesztő készüléket talált fel, mely az 1873-iki bécsi világkiállításon kitüntetésben részesült. Ezt a gázgenerátort sok bel- és külföldi helyen használják még ma is jő eredménnyel. S. több ízben járt külföldön, a kormány megbizásából tanulmányi útra kelvén, a gazdasági intézeteket, a borászat-kémiai intézeteket, a kohászi melléktermények értékesítését stb. tanulmányozta. Legnevezetesebb vizsgálatai az akkumulátorokra vonatkoznak, melyeket Farbaky társával együtt célszerü alakba hozott. Ezen javított akkumulátorok világításra számos helyen használatban állanak, u. m. a budapesti opera, a bécsi opera és Burg-szinházban stb. Művei: A németországi kémiai kisérleti állomások szervezéséről és berendezéséről (Természettud. Társ. Közlönye 1869); A spektrál-analizisről (Bányászati és Kohászati Lapok 1871); Kisérletek és tanulmány a szomolnoki cementvizekben tartalmazott réznek kiejtéséhez használt vas és koksznak elegyéről (u. o. 1880); A másodrendü galvánelemekről (u. o. 1885). Ezt az értekezést a m. tud. akadémia a Marczibányi-mellékjutalommal tüntette ki. Abhandl. über die elektr. Accumulatoren (Dingler Journ. 1885); Az úrvölgyi analizise és kémiai képletének megállapítása (Értekez. a temészettud. köréből, IX. köt.); Kisérleti adatok az akkumulátorok működéséhez (székfoglaló értekezés 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is