Schenek
István (tanádi), kémikus és fizikus, szül. Esztergomban 1830
jul. 3. Bécsben végezte gyógyszerészeti és a felsőbb kémiai tanfolyamot. 1856.
a bécsi egyetemen a kémiai tanszék mellett segéd, 1859. a kassai főreáliskola,
1867. a keszthelyi gazdasági felsőbb tanintézett, 1870. a selmeci bányászati és
erdészeti akadémia rendes tanára, mely utóbbi minőségben 1892-ig szolgált,
amidőn nyugalomba vonult. 1891. a magyar nemességet nyerte, 1889. pedig a
magyar tudományos akadémia tagjai sorába választotta. Tudományos munkálkodása
igen sokoldalu. Mindazokban a tanintézetekben, melyekben S. működött,
működésének maradandó jelét hagyta, már a kémiai osztályok célszerü és korszerü
berendezésével és felszerelésével is. A selmeci akadémián a világító gáz
hiányának pótlására egy petroleum-étert fejlesztő készüléket talált fel, mely
az 1873-iki bécsi világkiállításon kitüntetésben részesült. Ezt a gázgenerátort
sok bel- és külföldi helyen használják még ma is jő eredménnyel. S. több ízben
járt külföldön, a kormány megbizásából tanulmányi útra kelvén, a gazdasági
intézeteket, a borászat-kémiai intézeteket, a kohászi melléktermények
értékesítését stb. tanulmányozta. Legnevezetesebb vizsgálatai az
akkumulátorokra vonatkoznak, melyeket Farbaky társával együtt célszerü alakba
hozott. Ezen javított akkumulátorok világításra számos helyen használatban
állanak, u. m. a budapesti opera, a bécsi opera és Burg-szinházban stb. Művei:
A németországi kémiai kisérleti állomások szervezéséről és berendezéséről
(Természettud. Társ. Közlönye 1869); A spektrál-analizisről (Bányászati és
Kohászati Lapok 1871); Kisérletek és tanulmány a szomolnoki cementvizekben
tartalmazott réznek kiejtéséhez használt vas és koksznak elegyéről (u. o.
1880); A másodrendü galvánelemekről (u. o. 1885). Ezt az értekezést a m. tud.
akadémia a Marczibányi-mellékjutalommal tüntette ki. Abhandl. über die elektr.
Accumulatoren (Dingler Journ. 1885); Az úrvölgyi analizise és kémiai képletének
megállapítása (Értekez. a temészettud. köréből, IX. köt.); Kisérleti adatok az
akkumulátorok működéséhez (székfoglaló értekezés 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|