Schenzl

Guido (szerzetesi nevén) János Jeromos Miksa, fizikus és meteorologus, szül. Hausban (nem messze Gröbmingtől) 1823 szept. 28-án, megh. Grazban 1890 nov. 23. Gimnáziumi tanulmányait Judenburgban kezdette az admonti szerzetesek vezetése alatt; középiskolai tanulmányait Grazban fejezte be. 1841. a Szt.-Benedek-rend kötelékébe lépett és 1845. tette le az ünnepélyes szerzetesi fogadalmakat. A rend főnöke felismervén S. hajlamát a természettudományok iránt, őt Grazba küldte, hogy ott az egyetemen kémiai és fizikai tanulmányokkal foglalkozzék; 1850. bölcsészetdoktori fokozatot nyert és igy tért vissza rendházába, hol azonban nem sokáig tartózkodott, mert már a következő évben Bécsben letevén a tanári vizsgát, Budára jött és a kir. kat. gimnáziumon mint póttanár kezdte tanári működését. Az 1854-55. tanévet a grazi állami főgimnáziumon töltötte és pedig már rendes tanári minőségben. 1855. ismét Budára jött, hol a II. ker. állami főreáliskolát szervezte. 1859-zől ezen iskolán működött mint igazgató és a fizika tanára; a reáliskola műszereivel állandó meteorologiai megfigyelések végzéséhez fogott. 1850. a magyar tudományos akadémia karolta fel a meteorologiai megfigyelések ügyét, e célból egy bizottságot küldvén ki; 1867. S. a déljelzést vállalta magára. A meteorologiai megfigyelések mellett főkép a magyarországi földmágnességi viszonyok meghatározásával foglalkozott; e célból első utazását 1864. Kruspér István műegyetemi tanár társaságában tette. Ez időtől kezdve végezte ama fontos méréseket, melyekkel hazai tudományosságunknak olyan nagy szolgálatokat tett. 1870. a meteorologiai és földmágnességi magyar kir. központi intézetet szervezte s egyúttal igazgatta. 1886. a Benedek-rend adminisztrátorának választotta. Ekkor hagyta el hazánkat, hogy rendjének szolgálatában egészen új működési kört vállaljon; az Admontban reá várakozó munka sem volt könnyü; mindenek előtt a rend zilált pénzügyi viszonyain kellett segíteni, mely feladatot tényleg meg is oldotta. 1890 febr. 10. nagy ünnepélyességgel szentelték fel őt admonti apáttá. Ezen fényes hivatalban azonban nem sokáig maradt, mert még ebben az évben néhány napig tartó betegség után meghalt. Tudományos működése úgyszólván egészen hazánknak volt szentelve. Legnagyobb érdeme hazánk földmágnességi viszonyainak meghatározása. Magyarország klimatográfiai viszonyainak megállapítása is az ő munkája eredménye; valamint az is, ami hazánkban a meteorologia terén történt, főkén az ő nevéhez fűződik. Irodalmi munkássága rendkivül nagy; a következő címü munkáit említjük: Analyse des Bleispeise von Oeblarn in Obersteiermark (Jahrb. der k. k. geologischen Reisch-ants., I. Jahrg.); Einige Nickel-Salze, dargestellt im chemischen Laboratorium de Joanneums in Graz; Analysen von Schlacken und Hüttenproducten als künstlichen Mineralien (Értekezés a budai kir. egyet. gimnázium Értesítőjében); Az akadémiai földdelejességi budai észlelde leirása; Magnetikai hegymeghatározások Magyar- és Erdélyországban (együttesen Kruspér István tanárral, Mathematikai és Természettudományi Közlemények); Magnetikai meghatározások Magyarországban 1866 és 1887. (s. Guido és Kruspér Istvántól, Mathematikai és Természettudományi Közlemények); ugyanez németül: Bodentemperaturen in Ofen; A magnetikai lehajlás megméréséről (székfoglaló értekezés); A Budán tett légtüneti és delejességi észleletek eredményei (1863-1866. évfolyam); Magnetikai helymeghatározások Magyarország DNy-i részén (Kondor Gusztávval, Mathematikai és Természettudományi Közlemények); Időjárási viszonyok Magyarországban 1871. évben (u. o.); Új meteorologiai állomások a hazában (Természettudományi Közlemény); Villámhárítók alkalmazásáról (u. o.); A napmelegség terjedése a föld mélyébe (1 táblával); Az elpárolgás szabad levegőben (Buda 1866); A budai levegő ózontartalmáról (1867); Az 1872 november 27-iki meteorraj; Az izogon vonalak rendhagyó menete Magyarország dél-keleti részeiben; Útmutató a hulló csillagok megfigyelésére; Budapest meteorologiai viszonyai. Legnagyobb műve a 67 negyedrét ívre terjedő: Adalékok a magyar korona országaihoz tartozó országok földmágnességi viszonyainak ismeretéhez (Budapest 1881) címü munka. - S. számos tudományos és közhasznu intézmény tagja volt. Érdemei elismerése jeléül a vaskorona-rend III. osztályát kapta.

Forrás: Pallas Nagylexikon