Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schill... ----

Magyar Magyar Német Német
Schill... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schill

Ferdinánd, a hagyomány szerint magyar származásu porosz szabadsághős, született Wilmsdorfban (Drezda mellett) 1776-ban, elesett Stralsundban 1809 máj. 31-én. 1788. lépett a porosz hadseregbe, s mint huszártiszt küzdött Amerstädtnél, hol fején súlyos sebet kapott. Felgyógyulása után egy önkéntes csapat élén részt vett Kolberg védelmezésében. A tilsiti béke után mint őrnagy a testőrhuszárezredhez került. 1809-ben, mialatt Napoleon Ausztria ellen küzdött, azon merész eszméje támadt, hogy Poroszországot s ezzel együtt Németországot felkelésre birja és a francia iga alól felszabadítja. E célból hadgyakorlat ürügye alatt ezredével 1809 ápr. 28-án elhagyta Berlint s Szászországba nyomult, de miután vállalata itten kevés rokonszenvvel találkozott, az Elbe bal partján É-ra fordult. E közben a porosz király, félvén Napoleon boszujától, S. vállalatát nyilvánosan elitélte, és egyúttal Napoleon parancsára dán és holland csapatok indultak a felkelés elfojtására. A túlnyomó számu ellenség elől S. Stralsundba menekült s ennek utcáin a benyomuló hollandok ellen hősiesen küzdve elesett. Katonáinak legnagyobb része szintén az utcai harcban lelte halálát, a többiek fogságba kerültek s Franciaországba gályarabságra vitettek. Tizenegy tisztet a franciák 1809 szept. 16. Wesel várában agyonlőttek. S. holttestét Stralsundban temették el, férjét egy ideig a lejdai muzeumban őrizték, később (1837) Braunschweigba vitték át s eg mauzoleumban helyezték el. V. ö. Haken, Ferdinand von S. (Lipcse 1824, 2 köt.); Bärsch, S.-s Zug und Tod (u. o. 1860); Ferdinand von S., ein militärisch-politisches Charakterbild (Potsdam 1860); Petrich, Pommerische Lebensbilder II. (Stettin 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is