Schill
Ferdinánd, a hagyomány szerint magyar származásu porosz
szabadsághős, született Wilmsdorfban (Drezda mellett) 1776-ban, elesett
Stralsundban 1809 máj. 31-én. 1788. lépett a porosz hadseregbe, s mint
huszártiszt küzdött Amerstädtnél, hol fején súlyos sebet kapott. Felgyógyulása
után egy önkéntes csapat élén részt vett Kolberg védelmezésében. A tilsiti béke
után mint őrnagy a testőrhuszárezredhez került. 1809-ben, mialatt Napoleon
Ausztria ellen küzdött, azon merész eszméje támadt, hogy Poroszországot s ezzel
együtt Németországot felkelésre birja és a francia iga alól felszabadítja. E
célból hadgyakorlat ürügye alatt ezredével 1809 ápr. 28-án elhagyta Berlint s
Szászországba nyomult, de miután vállalata itten kevés rokonszenvvel
találkozott, az Elbe bal partján É-ra fordult. E közben a porosz király, félvén
Napoleon boszujától, S. vállalatát nyilvánosan elitélte, és egyúttal Napoleon
parancsára dán és holland csapatok indultak a felkelés elfojtására. A túlnyomó
számu ellenség elől S. Stralsundba menekült s ennek utcáin a benyomuló
hollandok ellen hősiesen küzdve elesett. Katonáinak legnagyobb része szintén az
utcai harcban lelte halálát, a többiek fogságba kerültek s Franciaországba
gályarabságra vitettek. Tizenegy tisztet a franciák 1809 szept. 16. Wesel várában
agyonlőttek. S. holttestét Stralsundban temették el, férjét egy ideig a lejdai
muzeumban őrizték, később (1837) Braunschweigba vitték át s eg mauzoleumban
helyezték el. V. ö. Haken, Ferdinand von S. (Lipcse 1824, 2 köt.); Bärsch, S.-s
Zug und Tod (u. o. 1860); Ferdinand von S., ein militärisch-politisches
Charakterbild (Potsdam 1860); Petrich, Pommerische Lebensbilder II. (Stettin
1884).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|