Schimper

1. Károly Frigyes, német botanikus, szül. Mannheimban 1803 febr. 15., megh. Schwetzingenben 1867 dec. 21. Közép- és Nyugat-Európát utazván be, egyes növényfajokat vizsgált, p. Symphytum Zeyheri, S. bulbosum Schimp. és S. tuberosum Jacq. (Heidelberga 1835). De legnagyobb érdeme az az elmélet, mellyel az említett iratban a levelek állását (phyllotaxis) határozott törvényből vezeti le.

2. S. Vilmos, utazó és természettudós, az előbbinek unokaöccse, szül. Mannheimban 1804 aug. 19., megh. Szemienben (Afrika) 1878 okt. havában. Több utazása után 1834. Franciaország megbizásából Abissziniába ment és onnan haláláig a párisi Jardin des plantes intézetét és másolata gyüjtéseinek tárgyaival látta el. Értekezései számos szaklapban, kivált Petermann Mittheilungen-jában jelentek meg.

3. S. Vilmos Fülöp, az előbbinek unokaöccse, német palenontologus, szül. az elzászi Dosenheimban 1808 jan. 12., megh. Strassburgban 1880 márc. 20. E város egyetemén, meg a természettudományi muzeumban 1835 óta működve, sokat dolgozott. Nevezetesebb munkái: Bryologia europaea (Stuttgart 1836-55, 6 köt., 640 tábla, Supplementuma u. o. 1864-66, 40 tábla); Monographie du gres bigarré des Vosges (Lipcse 1844); Stirpes normales bryologiae europaea (Strassburg 1844-54); Recherches anatomiques et morphologiques sur les mousses (u. o. 1849); Icones morphologicae (Stuttgart 1860); Mémorie pour servir a l"histoire naturelle des Sphagnum (Páris 1854, németül Stuttgart 1857); Palaeontologica alsatica (Strassburg 18549; Synopsis muscorum europaeorum (Stuttgart 1860, 2. kiad. 1876); Le terrain de transition des Vosges (Strassburg 1862, Köchlinnel); Traité de paléontologie végétable (Páris 1869-74, 3 köt.). V. ö. Grad, Guill. Phil. S. (Kolmaar 1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon