Schindler

1. Emil Jakab, osztrák festő, szül. Bécsben 1842., megh. Westerlandban (Sylt szigetén) 1892 aug. 9. Zimmermaann Albertnek volt tanítványa, de főleg a természet, az erdő tanulmányozásával képezte ki magát, a mellett Hobbema és Ruysdael és a többi nagy hollandi tájképfestő voltak mintái. 1880. Párisban is tartózkodott. Tájképeit első sorban mély költői, többnyire melankolikus hangulat jellemzi. Motivumait Bécs környékének, Magyarországnak és Dalmáciának, Hollandiának és Ischlnek egyes tájairól vette. 1864. lépett föl a Zedlitz-féle Waaldfräulein illusztrációval. Későbbi olajtestményei közül a legnevezetesebbek: A Duna mentén; több tájkép a bécsi Praterból; Lacroma sziget; Lundenburgi táj; A Goisern-völgy Ischlnél; Burgonyaszüret; Nyárfasor; Ragusai temető stb. Sikerének tetőpontját csak élete vége felé, 1890-91. érte el. 1895 okt. a bécsi Stadtparkban szobrot állítottak neki.

2. S. Sándor Gyula, osztrák iró (álneve Julius von der Traun), szül. Bécsben 1818 szept. 26., megh. u. o. 1885 márc. 16. Eleinte kémikus volt, majd jogtudományokkal foglalkozott. 1850-54. államszolgálatban volt, később vámhivatalnok lett, majd a bécsi államvasút-társaság főtitkárja volt. 1861. Bécs városa beválasztotta a birodalmi tanácsba, ahol a német liberális ellenzékhez tartozott. Elbeszélő művei közül említendők: Die Abtissin von Buchau (Berlin 1877); Der Liebe Müh" umsonst (3 novella, Teschen 1884); Der Schelm von Bergen (Bécs 1879 és több ízben); Goldschmiedkinder (u. o. 1880). Költői munkák: Salomon, König von Ungarn (2 kiad. Stuttgart 1876); Toledaner Klingen (Bécs 1876); Fedichte (2 köt., u. o. 1871, 3. kiad. Stuttgart 1876).

Forrás: Pallas Nagylexikon