Schirmer

1. Vilmos, német festő, szül. Berlinben 1802 máj. 6., megh. Nyonban (a Genfi-tó mellett) 1866 jun. 8. Völker tanítványa, eleinte a porosz királyi porcellángyárban virágfestő volt, azután a tájképfestésre adta magát, 1827-1831-ig Olaszországban tartózkodott, 1839. pedig a tájképfestés tanítója, 1843. tanár lett a berlini művészeti akadémián. Olajfestményei, p. Tasso háza Sorrentóban; Olasz park; Nápolyi tengerpart (berlini nemzeti képtár) többnyire olaszországi tájakat ábrázolnak, de a berlini új muzeumban levő falfestményei egyiptomi és görögországi tájképek.

2. S. Vilmos János, német festő, szül. Jülichben 1807 szept. 5-én, megh. Karlsruhéban 1863 szept. 11-én. 1826. a düsseldorfi akadémia növendéke lett, s eleinte Schadow vezetése alatt a történelmi festészetben képezte ki magát, azután főleg Lessing Károly hatása alatt majdnem kizárólag a tájképfestést kezdte művelni. 1839. a düsseldorfi akadémia tanára, 1853. a karlsruhei művészeti iskola igazgatója lett. Francia- és Olaszországba tett utazásának hatása alatt szakított az északi jellegü, erőteljes tájképfestéssel, és különböző német, francia és olasz elemekből állítván össze képeit, költői hatásra, klasszikus formaszépségre törekedett. Nagy, de nem éppen üdvös befolyást gyakorolt a német tájképfestés fejlődésére. Legkiválóbb művei: Egeria barlangja (lipcsei muzeum); a bibliai tájakat ábrázoló 26 szénrajz a düsseldorfi műcsarnokban; a könyörületes szamaritánus történetét ábrázoló 4 olajfestmény (karlsruhai műcsarnok); 12 olajfestmény Ábrahám életéből (berlini muzeumi képtár) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon