Lőrinc, bibornok, nagyváradi latin szertartásu püspök, szül.
Új-Aradon 1824 márc. 27. Középiskoláit Aadon és Szegeden, a teologiát a pesti
egyetemen végezte. Itt, mint a papnövendékek magyar iskolájának legmunkásabb
tagja, irodalmi dolgozataival széles körben keltett feltünést. 1846 őszén
levéltáros volt Lonovich csanádi püspök udvarában, ahol Mihalovich későbbi
zágrábi bibornok-érsek és Fábry későbbi kassai püspök nagyrabecsülését vívta
ki. Pappá szentelték 1847 ápr. 3. U. a. év jul. Nagy-Szentmiklóson nyert
kápláni állomást, ahol nagy buzgalommal folytatta tanulmányait, habár a
közbejött nehéz politikai viszonyok nem igen kedveztek neki. 1849
szeptemberében oravicaim 1850-ben pécskai és ismét nagyszentmiklósi, végre
temesvár-belvárosi káplán, egyúttal a püspöki liceumban a dogmatika tanára és a
szentszéknél a szegények ügyvédje lett. 1852. kedvelt tudománya: az egyházjog
és egyháztörténelem tanárává és szentszéki ülnökké nevezték ki. Búvárkodásait
ugyszólván emberfölötti erővel folytatta, egészségét is megrendítette a
folytonos, megfeszített szellemi munka. Ennek folytán megvált a tanári pályától
és 1859. mercyfalvi, 1863. gyarmatai plébános s egyszersmind kerületi alesperes
lett. Hivatalos munkái ami szabad időt engedtek, mind tanulmányozásra
fordította, különösen jogbölcseleti, egyházjogi s művelődéstörténelmi
tanulmányokba merülvén. Ekkor kezdett a vármegyei közéletben is szerepelni, s
Bonnaz püspöknek is oly bizalmas papja volt, hogy plébániáján gyakran
felkereste. 1867. megszerezte az egyházjogdoktori koszorut. Doktori értekezése:
Az egyházjavak jogcíméről hazánkban nagy feltünést keltett az irodalmi
körökben. Midőn a kt. autonomiai mozgalmak megindultak, egyházmegyéjének
papsága két ízben 1868. és 1870. autonomiai követté választotta. Ekkor tünt föl
először nagyobb körben. Álláspontjára nézve a nagygyülésen a bizottság
többségének (főpapi) munkálatai mellett tartott hatásos beszédet. Észrevételek
címen egy röpirat jelent meg, állítólag Chyszy Kálmán tollából, a többség
munkálatai ellen; erre S. egy Válasz-szal felelt s nyugodt, tárgyilagos
fejtegetéseivel méltó ellenfélnek bizonyult be a kitünő tollu publicistával
szemben. E szereplése által annyira magára vonta a magasabb körök figyelmét,
hogy 18772. csanád-egyházmegyei kanonokká nevezték ki. Kanonoki állásában,
megszabadulva az aprólékos teendőktől, még nagyobb buzgalommal látott
tudományos foglalkozásokhoz. Nyugalmát azonban nem sokáig élvezhette, mert 1873
márc. 17. szatmári püspökké nevezték ki. 1877. elnöke, 1894. tiszteletbeli
elnöke a Szt.-László-társulatnak, melynek közgyüléseit, irányt adó megnyitó
beszédeivel, melyek a legfontosabb kérdéseket éppen idejében egy-egy nagy
szabásu tanulmányban hozzák tisztába, nagy eseményekké tette. Ez időtől már a
magyar püspöki karnak vezéralakjai közé tartozik. Különösen a főrendiházban nem
volt fontosabb, kivált az egyházat érdeklő tárgy, melynek vitájában egy-egy
feltünő tudományu s kimagasló ékesszólásu beszéddel ki nem vette volna részét.
A közoktatási törvény, a zsidók és keresztények közötti házasságra vonatkozó
törvényjavaslat s az egyházpolitikai újabb törvények tárgyalásai közben
elévülhetetlen dicsőséget szerzett az egyháznak, hazának s nevének. A kötelező
polgári házassági javaslatra a király felszólítására készített memoranduma a
küzdelmeknek mondhatni tengelyévé vált. 180. v. b. t. tanácsos, 1884. a
vaskorona-rend I. oszt. lovagja, 1885. a budapesti egyetemen tiszteletbeli
teologiai doktor, 1886. római gróf és pápai trónálló főpap, 1887 ápr. 8.
nagyváradi püspök, 1893 jun. 12. bibornok, első a nagyváradi püspökök sorában.
Ugy a szatmári, mint a nagyváradi egyházmegyében a bérmálás kiosztása
alkalmával mindig maga intézett és intéz szent beszédet a bérmálandókhoz és
egyházmegyéjének összes kormányzati és szentszéki ügyeit személyesen vezeti. Új
templomok, iskolák, lelkészségek hirdetik egyes számtalan jótéteményein kivül
apostoli buzgalmát. Szatmári püspök korában megszerezte a hires Török-féle nagy
könyvtárt s ezt a szatmári egyházmegyének adományozta, mire ott a Laurentiana
könyvtár létesült belőle. Szatmáron nagy anyagi áldozatokkal rendbehozta az
internátussal egybekötött tanítóképző intézetet, a nagyváradinak pedig saját
házat szerzett; 1891. Nagyváradon kisdedóvónőképző intézetet alapított,
1896-ban 30 ezer forintot adományozott Debrecen városának nagy szabásu
apácazárda létesítésére a magasabb nőnevelés érdekében. Előbb a nagyváradi
egyházmegye szükségleteinek fedezésére 100 000 forintos alapítványt tett; a
sz.-somlyói r. kat. gimnáziumot hagy anyagi áldozattal rendbe hozta s évi fentartási
költségeinek mintegy harmadrészét viseli; a debreceni kat. főgimnázium
létesítésén épp most fáradozik. Szt. László király halálának hétszázados
évfordulója alkalmából, melyet országos ünneppé tett, székesegyházának 10 ezer
frtnyi költségén egy művészi nagy Szent-László-hermát készíttetett s
káptalanával együttesen Szt. László királynak szép szobrot emelt Nagyváradon.
Most készül egyházmegyéje aranymiséjére, melynek emlékére, a még munkában levő
belső felszerelésen kivül, már készen áll az általa Bihar-Püspökiben emelt
gyönyörü román stilü plébániatemplom. Úttörő részt vett a magyar közművelődési
egyesületek megalapításában a még szatmári püspök korában szervezett
Széchenyi-társulattal. Alelnöke az országos vöröskereszt-egyesületnek, elnöke
volt az országos zeneakadémiának, a poliklinikai egyesületnek stb. Általában
véve a fontosabb társadalmi mozgalmak nélküle meg nem indulnak s mindenütt
kiveszi a maga részét, ahol a közügyek előmozdításáról s a szegények
gyámolításáról van szó, különösen a házi szegények kapnak tőle igen sokat, ami
minden évben ezrekre rúg. Végül megemlítjük, hogy beszédjeiből két hatalmas
kötet önállóan is megjelent: S. püspök beszédei. Közrebocsátja Bunyitay Vince
(Budapest 1890) cím alatt; az első egyházi, a második nevezetesebb egyházpolitikai
beszédeit tartalmazza. Ezeken kivül kiválóbb beszédei: A
rabszolgakereskedésről, A munkáskérdésről, Az autonomiáról, A katolicizmusról
és hazaszeretetről, Az evolucióról, a Bukovinai és csángó magyarokról, A papság
teendőiről, Hinni és tudni, Eszmék a középkor kulturéletéből stb. címüek.
Forrás: Pallas Nagylexikon