Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schlauch... ----

Magyar Magyar Német Német
Schlauch... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schlauch

Lőrinc, bibornok, nagyváradi latin szertartásu püspök, szül. Új-Aradon 1824 márc. 27. Középiskoláit Aadon és Szegeden, a teologiát a pesti egyetemen végezte. Itt, mint a papnövendékek magyar iskolájának legmunkásabb tagja, irodalmi dolgozataival széles körben keltett feltünést. 1846 őszén levéltáros volt Lonovich csanádi püspök udvarában, ahol Mihalovich későbbi zágrábi bibornok-érsek és Fábry későbbi kassai püspök nagyrabecsülését vívta ki. Pappá szentelték 1847 ápr. 3. U. a. év jul. Nagy-Szentmiklóson nyert kápláni állomást, ahol nagy buzgalommal folytatta tanulmányait, habár a közbejött nehéz politikai viszonyok nem igen kedveztek neki. 1849 szeptemberében oravicaim 1850-ben pécskai és ismét nagyszentmiklósi, végre temesvár-belvárosi káplán, egyúttal a püspöki liceumban a dogmatika tanára és a szentszéknél a szegények ügyvédje lett. 1852. kedvelt tudománya: az egyházjog és egyháztörténelem tanárává és szentszéki ülnökké nevezték ki. Búvárkodásait ugyszólván emberfölötti erővel folytatta, egészségét is megrendítette a folytonos, megfeszített szellemi munka. Ennek folytán megvált a tanári pályától és 1859. mercyfalvi, 1863. gyarmatai plébános s egyszersmind kerületi alesperes lett. Hivatalos munkái ami szabad időt engedtek, mind tanulmányozásra fordította, különösen jogbölcseleti, egyházjogi s művelődéstörténelmi tanulmányokba merülvén. Ekkor kezdett a vármegyei közéletben is szerepelni, s Bonnaz püspöknek is oly bizalmas papja volt, hogy plébániáján gyakran felkereste. 1867. megszerezte az egyházjogdoktori koszorut. Doktori értekezése: Az egyházjavak jogcíméről hazánkban nagy feltünést keltett az irodalmi körökben. Midőn a kt. autonomiai mozgalmak megindultak, egyházmegyéjének papsága két ízben 1868. és 1870. autonomiai követté választotta. Ekkor tünt föl először nagyobb körben. Álláspontjára nézve a nagygyülésen a bizottság többségének (főpapi) munkálatai mellett tartott hatásos beszédet. Észrevételek címen egy röpirat jelent meg, állítólag Chyszy Kálmán tollából, a többség munkálatai ellen; erre S. egy Válasz-szal felelt s nyugodt, tárgyilagos fejtegetéseivel méltó ellenfélnek bizonyult be a kitünő tollu publicistával szemben. E szereplése által annyira magára vonta a magasabb körök figyelmét, hogy 18772. csanád-egyházmegyei kanonokká nevezték ki. Kanonoki állásában, megszabadulva az aprólékos teendőktől, még nagyobb buzgalommal látott tudományos foglalkozásokhoz. Nyugalmát azonban nem sokáig élvezhette, mert 1873 márc. 17. szatmári püspökké nevezték ki. 1877. elnöke, 1894. tiszteletbeli elnöke a Szt.-László-társulatnak, melynek közgyüléseit, irányt adó megnyitó beszédeivel, melyek a legfontosabb kérdéseket éppen idejében egy-egy nagy szabásu tanulmányban hozzák tisztába, nagy eseményekké tette. Ez időtől már a magyar püspöki karnak vezéralakjai közé tartozik. Különösen a főrendiházban nem volt fontosabb, kivált az egyházat érdeklő tárgy, melynek vitájában egy-egy feltünő tudományu s kimagasló ékesszólásu beszéddel ki nem vette volna részét. A közoktatási törvény, a zsidók és keresztények közötti házasságra vonatkozó törvényjavaslat s az egyházpolitikai újabb törvények tárgyalásai közben elévülhetetlen dicsőséget szerzett az egyháznak, hazának s nevének. A kötelező polgári házassági javaslatra a király felszólítására készített memoranduma a küzdelmeknek mondhatni tengelyévé vált. 180. v. b. t. tanácsos, 1884. a vaskorona-rend I. oszt. lovagja, 1885. a budapesti egyetemen tiszteletbeli teologiai doktor, 1886. római gróf és pápai trónálló főpap, 1887 ápr. 8. nagyváradi püspök, 1893 jun. 12. bibornok, első a nagyváradi püspökök sorában. Ugy a szatmári, mint a nagyváradi egyházmegyében a bérmálás kiosztása alkalmával mindig maga intézett és intéz szent beszédet a bérmálandókhoz és egyházmegyéjének összes kormányzati és szentszéki ügyeit személyesen vezeti. Új templomok, iskolák, lelkészségek hirdetik egyes számtalan jótéteményein kivül apostoli buzgalmát. Szatmári püspök korában megszerezte a hires Török-féle nagy könyvtárt s ezt a szatmári egyházmegyének adományozta, mire ott a Laurentiana könyvtár létesült belőle. Szatmáron nagy anyagi áldozatokkal rendbehozta az internátussal egybekötött tanítóképző intézetet, a nagyváradinak pedig saját házat szerzett; 1891. Nagyváradon kisdedóvónőképző intézetet alapított, 1896-ban 30 ezer forintot adományozott Debrecen városának nagy szabásu apácazárda létesítésére a magasabb nőnevelés érdekében. Előbb a nagyváradi egyházmegye szükségleteinek fedezésére 100 000 forintos alapítványt tett; a sz.-somlyói r. kat. gimnáziumot hagy anyagi áldozattal rendbe hozta s évi fentartási költségeinek mintegy harmadrészét viseli; a debreceni kat. főgimnázium létesítésén épp most fáradozik. Szt. László király halálának hétszázados évfordulója alkalmából, melyet országos ünneppé tett, székesegyházának 10 ezer frtnyi költségén egy művészi nagy Szent-László-hermát készíttetett s káptalanával együttesen Szt. László királynak szép szobrot emelt Nagyváradon. Most készül egyházmegyéje aranymiséjére, melynek emlékére, a még munkában levő belső felszerelésen kivül, már készen áll az általa Bihar-Püspökiben emelt gyönyörü román stilü plébániatemplom. Úttörő részt vett a magyar közművelődési egyesületek megalapításában a még szatmári püspök korában szervezett Széchenyi-társulattal. Alelnöke az országos vöröskereszt-egyesületnek, elnöke volt az országos zeneakadémiának, a poliklinikai egyesületnek stb. Általában véve a fontosabb társadalmi mozgalmak nélküle meg nem indulnak s mindenütt kiveszi a maga részét, ahol a közügyek előmozdításáról s a szegények gyámolításáról van szó, különösen a házi szegények kapnak tőle igen sokat, ami minden évben ezrekre rúg. Végül megemlítjük, hogy beszédjeiből két hatalmas kötet önállóan is megjelent: S. püspök beszédei. Közrebocsátja Bunyitay Vince (Budapest 1890) cím alatt; az első egyházi, a második nevezetesebb egyházpolitikai beszédeit tartalmazza. Ezeken kivül kiválóbb beszédei: A rabszolgakereskedésről, A munkáskérdésről, Az autonomiáról, A katolicizmusról és hazaszeretetről, Az evolucióról, a Bukovinai és csángó magyarokról, A papság teendőiről, Hinni és tudni, Eszmék a középkor kulturéletéből stb. címüek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is