Schmeizel

Márton, a politiki statisztika tulajdonképeni megalapítója, szül. Brassóban 1679 máj. 28., megh. Halléban 1747 jul. 30-án. 1700. Jenába, később Vittembergában és Greifswaldba ment, amely egyetemeken teologiát hallgatott, 1706-tól fogva azonban mint nevelő nagyobb utakat tett Dániában, Német- és Svédországban és Németalföldön, mely idő alatt két ízben kalózok kezébe is került, fogságából azonban könnyen szabadult. Időközben Jenában 1712. miniszterré avatták, 1721. a bölcsészeti kar tanára és egyúttal egyetemi könyvtárnok lett. 1731. I. Frigyes Vilmos porosz király udvari tanácsosi címmel a közjog és történet tanári székére hivta meg s u. o. 1743. mint prorektor is működött. Hallei tartózkodása alatt leginkább Erdélyre vonatkozó történeti tanulmányokkal, valamint egy magyar történeti könyvtár gyüjtésével foglalkozott, melynek katalogusát a nagyszebeni születésü Agnethler Mihály helmstadti egyetemi tanár 1748;1752. adta ki. Első volt, aki a statisztikáról már jenai tanársága idején (1725-26) előadott s ugy látszik, hogy a statisztika fogalmának teremtése egyenesen neki és nem Achenwaldnak köszönhető, kit pedig általánosan a politikai statisztika atyja gyanánt tisztelnek. Hazafias érzületéről az alább ismertendő munkálatai tesznek tanuságot. Igazolja ezt azonkivül a könyvtár jegyzékén található ama szózata, amellyel honfitársait Magyarországra vonatkozó forrásmunkák gyüjtésére buzdítja: «Hazánk dicsősége emelésére én idegen földön munkát, költséget és éjjelezést nem sajnálván fáradoztam: kövessenek mások is». Nagy számu munkái közül a következőket említjük itt fel: Epistola Martini Lutheri ad Joannem Honterum Reformatorem Coronensem in Transílvania (Jena 1712); Commentatio historica de Coronis, speciatim de origine et fatis sacrae Regni Hungariae Coronae (a brassói tanácsnak ajánlva, u. o. 1712); De insignibus vulgo Clenodiis Regni Hungariae (u. o. 1713); Praecognita Historiae ecclesiasticae (u. o. 1720); De Statu Ecclesiae Lutheranorum in Transilvania (u. o. 1722); Einleitung zur Staatswissenschaft (Halle 1732); Erläuterung gold- und silberner Münzen von Siebenbürgen (kiadta és előszót irt hozzá Agnethler, u. o. 1748); Catalogus Scriptorum, qui res Hungariae, Transilvaniae etc. illustrant et in Bibliotheca martini Schmeizel nunc. asservantur (u. o. 1748). V. ö. Új Magyar Muzeum (Pest 1854, I. Köt., 316-317. old.). Életrajza a Jöcher-féle Gelehrten-Lexikonban (Lipcse 1751) jelent meg. Igen kimerítő bibliográfiai adatokat közölt Trazsch Schriftsteller-Lexikona (Brassó 1871).

Forrás: Pallas Nagylexikon