Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Schmid... ----

Magyar Magyar Német Német
Schmid... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Schmid

1. Ferdinánd, svájci költő (álnevén: Draumor), szül. Muriban (Bern mellett) 1823 jul. 22-én, megh. u. o. 1888 márc. 19. Mint kereskedő meggazdagodott Braziliában, 1852. főkonzul lett Rio-Janeiróban. 1872 óta sokat élt Párisban. Művei: Poetische Fragmente (Llipcse 1866, 2 kiad. 1865); Kaiser Maximilian (költemény, 1868); Requiem (bölcseleti költemény, 1869, 2. kiad. Lipcse 1870); Gesammelte Dichtungen (Berlin 1873, 3. kiad. 1879).

2. S. Károly Adolf, német pedagogus, szül. Ehingenben (Württemberg) 1804 jan. 19., megh. Stuttgartban 1887 máj. 23. Tanult a tübingai egyetemen, 1838. az esslingeni pedagogium, 1852. az ulmi gimnázium, 1859. a stuttgarti gimnázium rektora lett, 1877. prelátus címmel nyugalomba vonult. Legnagyobb érdeme egy nagy közoktatásügyi enciklopédia kiadása (Encyklopädie des gesammten Erziehungs- ung Unterrichtswesens, Palmerrel és Wildermuthtal, Gotha 1858-75, 11 köt., második kiadása Lipcsében 1876-87, 10 kötetben, a 7-ik kötettől Schrader vezetése alatt). Ebből az enciklopédiából a népiskolaügyre vonatkozó cikkek külön is kiadattak (Pädagogisches Handbuch, 2. kiad. 1883-84, 2 köt.). Agg korában hozzáfogott, hogy a pedagogia történetét is megirja, de ebből csak az első kötet jelent meg. (Geschichte der Erziehung, 1-ső köt.: Die vorschriftliche Erzeihung, Baurral, Stuttgart 1884).

3. S. Kristóf, német ifjusági iró, szül. Dinkelsbühlben 1768 aug. 15., megh. Augusburgban 1854 szept. 3. Dillingenben tanult, 1791. pappá szentelték s thannhauseni iskolafelügyelő lett, 1816. pappá nevezték ki Sadionba (Ulm mellett), 1827. augsgurbi kanonok s 1832. egyszersmind egyházi fő iskolafelügyelő lett. Számos ifjusági iratai közül nevezetesebbek: A husvéti tojás; Genovéva; A karácsonyest; Tannenburgi Róza; A virágkosár (utolsó összes kiadásuk Regensburg 1885, 28 köt.). Ez iratokat több nyelvre is lefordították. Az első magyar gyüjteményes kiadás ily cím alatt jelent meg: S. ifjuságot érdeklő irományai (magyar nyelvre szabadon Csontos Istvántól, 1-8. köt., Kassa 1828).

4. S. Lipót, német kat. teologus és iró, szül. Zürichben 1808 jun. 9., megh. Giessenben 1869 dec. 20. Több helyütt plébános volt, 1839. a kat. teologiát s 1843. a bölcsészetet is tanította Giessenben. 1849. mainzi püspökké választották, de nyilt szabadelvüsége miatt a pápa nem erősítette meg, mire lemondott a teologiai tanszékről és csak a bölcsészetit tartotta meg. meghalt a nélkül, hogy az egyházzal kibékült volna. Munkái közül megemlítendők: Über die jüngste Mainzer Bischofswahl (Giessen 1850); Der Geist des Katholizismus oder Grundlegung der christlichen Irenik (4 köt., u. o. 1848-50); Grundzüge der Einleitung in die Philosophie (u. o. 1860); Das Gesetz der Persönlichkeit (u. o. 1862); Ultramontan oder katholisch (u. o. 1867) stb.

5. S. Mátyás, német festő, szül. Seeben, a tiroli paznauni völgyben, 1835 nov. 14. Pilotynak volt tanítványa és a tiroli népéletből vett, többnyire humoros ábrázolásaival csakhamar olyan népszerüségre tett szert, hogy ezen a téren csak Defregger mulja fölül. Genreképeivel szereti a papokat nevetségesekké tenni. Legkedveltebb művei: A feszületfaragó és a papok; A szerelmes pár a pap előtt; A menyasszony vizsgálja; A protestáns zillerthaliak kivándorlása hazájukból 1887.; A vadász üdvözlete; A plébános ur borotválkozik; A plébános ur nadrágja stb. Jelenleg Münchenben él.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is