Schmidl

Adolf, a Bihar-hegység kikutatója, szül. Königswart csehországi községben 1802., megh. Budán 1863. Bécsben tanult jogot, 1827. u. o. a bölcsészeti tanszék segédtanára, majd helyettese lett, 1832. pedig a könyvbiráló hivatalnál alkalmaztatott. 1833-tól Lobkowitz hercegnél nevelő volt s még ily minőségében alapította meg 1844. az Österreichische Blätter für Literatur u. Kunst címü folyóiratot, mely 1848. megszünt, midőn S. a hivatalos Wiener Zeitung szerkesztője lett. Rövid idő mulva a tudományos akadémia jegyzője lett, ahonnan 1857-ben Pestre a József-műegyetemre nevezték ki a földrajz tanárává. E minőségében kutatta ki a bécsi akadémia és Albrecht főherceg támogatásával a Bihar-hegységet 1858-, 1859- és 1862-iki években, melyről Das Bihargebirge (Bécs 1863) v. alapos és még ma is jól használható munkája jelent meg. S. általában sok földrajzi művet irt, különösen barlangok kikutatásával foglalkozott, miért közönségesen Höhlen-S. név alatt ismerik. Többi önálló művei közül nevezetesebbek a következők: Reisehandbuch durch dea Königreich Ungarn (Bécs 1834); Das Kaiserthum Österreich (2 köt., Stuttgart 1837-43); Zur Höhlenkunde des Karstes (bécs 1854). A bécsi akadémia évkönyveiben ismertette továbbá többek közt az aggteleki, szilicei és abaligeti barlangokat s az Österr. Revueben Magyarország más barlangjait és a budai melegforrásokat; utóbbi műve már befejezetlen maradt.

Forrás: Pallas Nagylexikon